Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-29 / 21. szám
címlapon zük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán az ítélkezés ténye lenne ez Magyar- országgal szemben? Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bűnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb. Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák-Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök. Nem hiszem továbbá, hogy ítélettel állunk szemben, mert hiszen az ítélet oly eljárást tételez fel, amelyben a felek egyforma körülmények között hallgattatnak meg és egyformán tudják érveiket érvényre juttatni. Magyarországot azonban mindeddig nem hallgatták meg; lehetetlen tehát, hogy a békefeltételek ítélet jellegével bírjanak." 1920. június 4-án aláírták a magyar területeket megcsonkító trianoni békeszerződést. Az ország területének kétharmad részét elcsatolták, a lakosság létszáma mintegy 10 millióval csökkent. A béke- szerződés a 63 vármegyéből 10 egész és 23 csonka vármegyét hagyott meg. A háború, a forradalmak és végül Trianon i megrázkódtatásai a gazdasági életben és az államháztartásban egyaránt súlyos válságot eredményeztek. ^ Új esély a sebek gyógyítására: a Nemzeti Összetartozás Napja A magyarság fenntartja a jogot, hogy a nemzet tagjai bármely új állam fennhatósága alatt éljenek is, igényt formálhassanak mindazon garanciákra, melyek nemzeti önazonosságuk és közösségeik megtartását és erősítését célozzák, ideértve az Európában gyakorlatként működő, autonómia formáknak megfelelő közösségi hidlap.net önrendelkezést, mondta a parlamentben Kövér László május 21-én, amikor a Fi- desz-KDNP beterjesztette a Nemzeti Ösz- szetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot, amely június 4-én léphet hatályba. „A magyar nemzet tragédiái között a trianoni történelmünk legmeghatározóbb, legmesszebb mutató és legösszetettebb következményekkel járó eseménye. Nem folytatható, hogy nem nézünk szembe a kérdéssel. A Trianon-tabu egyet jelentett„egy negatív nemzetstratégiával, a vélt vagy valós nemzetközi elvárásoknak való megfelelés védekező kényszerével, a szomszédok nacionalista elitjével való összehajolással, a tanuljunk meg kicsik lenni szégyenteljes doktrínájával, a 2004. december 5-ét megelőző gyalázatos nemzetellenes uszítással. A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkekben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban." - mondta a törvényjavaslatot előterjesztő Kövér László. „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövő- jéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk" - szól a benyújtott törvényjavaslat bevezetője. A 5 paragrafusból álló tervezet leszögezi, hogy „a Magyar Köztársaság Ország- gyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4-én, a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemhídlap 5
