Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-22 / 20. szám
almárium Baranya István pszichológus rovata Merész, de szükséges vállalkozás ez a rovat. Merész, mert egyetlen ember vállalkozik arra, hogy az emberi viselkedésre keresse a választ. Szükséges, mert számos emberi viselkedést, magatartást félreértelmezünk, nem ismerjük okait, indítékait. A pszichológia segítségével járjuk most végig az emberi viselkedés rejtett világát. Az olvasói kérdésekre szívesen válaszolunk a rovatban vagy személyes levélben. Kérdéseiket (pszichológus válaszol jeligével) eljuttathatják a szerkesztőség címére: Hídlap szerkesztőség (Esztergom, Deák Ferenc út 4.) vagy infoahidlap.net. Szeretett személy elvesztésének (gyász) krízise A gyász életünk legnagyobb krízise. Mindannyian nehezen éljük meg, akár idős korában veszítjük el a szeretett személyt, akár fiatalon, akár súlyos betegség következtében, akár tragikus hirtelenséggel, élete derekán. A normál gyász pszichológiai szakaszait többen, többféleképpen csoportosítják. Abban megegyeznek a különböző szerzők, hogy a gyász folyamata öt stádiumra tagolható. Bowlby (1976) szerint: 1. Sokkos állapot, tiltakozás: A halál bekövetkeztekor a legtöbben tagadással reagálnak: „Ez nem lehet igaz". Gyakran megerősítést kérnek másoktól is („ugye nem halt meg?") Amikor tudatosul a halál ténye, a legtöbb ember nem is szomorúnak, hanem inkább érzelmileg bénultnak, üresnek érzi magát. 2. Kontrollált szakasz: A temetéssel kapcsolatos ügyintézés arra kényszeríti a gyászolót, hogy a hivatalos ügyekre figyeljen. Ekkor szembesülnek először azzal, hogy mindezt egyedül kell megtenniük. Gyakran ilyenkor tör először felszínre a haláleset miatt érzett düh, a vádaskodás, ingerlékenység, bűntudat. Ez az időszak általában a temetésig tart. 3. Tudatosulás - felszakadó érzelmek stádiuma: Sokan gondolnak arra: „csak a temetésen legyünk túl, utána már köny- nyebb lesz minden". Valójában ez az időszak a legnehezebb, ekkor egyre fájóbban tudatosulnak az eddig visszafojtott érzések. Gyorsan és kontrollálhatatlannak tűnő módon váltják egymást a szomorúság, kilátástalanság, céltalanság érzései. Tünetei kezdetben erősödnek, később kissé enyhülhetnek, majd újra visszatérnek. Ez a hullámzás a gyász egyik sajátossága. Főleg az évfordulók (például az elhunyt névnapja, születésnapja), vagy az ünnepek (különösen a karácsony) erősíthetik fel újra és újra a fájdalommal teli érzéseket. Sokakban mindez azt az érzést erősíti meg, hogy „ennek sohasem lesz vége"- valójában azonban a visszaesések az idő előrehaladtával ritkábbakká válnak. 4. Átdolgozás - keresés és elválás stádiuma: Ekkor a gyászoló az újonnan kialakult életstruktúrájába beágyazza mindazt, amit a halott jelentett a személyének. Olyan cselekedeteket hajt végre, amit az eltávozott kedvelt. A fájdalmas emlékek mellett egyre több már a szép emlék is. A lakás berendezési tárgyait már nem kell változatlanul hagyni - sokan átrendezik, felújítják a lakásukat, elajándékoznak néhány emléktárgyat, ruhadarabot. 5. Adaptáció - önmagunk és a világhoz fűződő új viszonyunk kialakításának stádiuma: A gyászoló érzéseiben és emlékeiben az elhunyt emléke úgy él tovább, hogy emellett képes a megfelelő életvitelre. A gyászoló a halottról reménytelenség és kilátástalanság érzése nélkül tud beszélni; bűntudat nélkül tud örülni az élet szépségeinek; tudja, hogy képes életének folytatására; kifelé irányulás, jövő felé fordulás dominál; szociális kapcsolatai megújulnak; megszűnnek a testi tünetek; az új szerepeit adaptívan képes betölteni. A sikerrel lezárult gyászmunkánál a személy úgy érzi, hogy az élete folytatható. Új világlátása és énképe alakul ki. Számos dolog, amit a szeretett lény halálával elveszettnek hitt, újra kirajzolódik. FELHÍVÁS! a volt GFtANVISUS L.E.GY. Dolgozók részére isztelettel megkérünk mindenkit, aki ezt a felhívást olvassa, adja tovább! lég sokan vagyunk, akik annak idején jóban-rosszban együtt dolgoztunk - akármilyen területen is - a GRANVISUS színeiben. Felmerült az ötlet, hogy rendezzünk egy aráti, zenés, táncos, vidám összejövetelt, korra, nemre, ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül! Tervünk megvalósításához, a pontos és megfelelő igényű ren- ezvény lebonyolításához kérjük 2010. június 05-ig történő bejelentkezéseteket, az alul írt telefonszámokon, srvezünk: • 2 -féle zenét / szintetizátort / tangóharmoníkát • termékbemutatót • de. 10 órától gyermekműsort / zenés, bohócos játékokat / • gyermekorvosi tanácsadást / igény esetén felnőtteknek is / • du. az Esztergom és környéki kötődésű színészek változatos műsorát • tombolát: fődíj egy „Neuzer” kerékpár • minden szakma, vállalkozás bemutatkozását • autó-bemutatót: VW, Fiat, Opel, Chevrolet stb. • étkezést - ivást biztosítunk / háromszori lehetőség / stb. • helye a volt GRANVISUS csónakház / sziget / • ideje: 2010. július 31. szombat ővebb ismertető a jelentkezések utáni meghívón szerepel. Szponzorok jelentkezését is várjuk. Minden ötletet, javaslatot segítésnek veszünk, elfogadunk és megköszönünk. Barátaink! futassuk meg mindenkinek, hogy volt egykor egy nagyon jó csapat - jó vezetőkkel - akik szívesen találkoznak beszélgetnek, talán mulatnának is egy jót. Természetesen nem megfeledkezve azokról a munkatársainkról, akik nem lehetnek közöttünk. Tisztelettel adózunk majd nekik. Minden jelentkezésre a legrövidebb időn belül válaszolni fogunk. Lesz e-mail cím is.Várjuk a családtagokat és a barátokat is! szontlátásra! szervezők: Darázsdi László tel. 30/743- 2821 • Mitter István • Bartus Károly • Kovács Endre tel. 301966-6567 • Szabó Miklós tel. 30/934-3973 pszichológus válaszol