Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-05-22 / 20. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Ovoncok meséje Pöitl Zoltán Helytörténeti rovatunkban ezúttal Esz­tergom egyik legrégebbi óvodája ala­pításának és szárba szökkenésének történetét adjuk közre olvasóinknak. Cikkünket a megyei levéltár igazgatójá­nak, Csombor Erzsébetnek írása alapján meséljük el. Az ő - „Adalékok az esz­tergomi Belvárosi Óvoda történetéhez” című - dolgozatát a Limes Komárom- Esztergom Megyei Tudományos Szemle 1994/1-es számában találhatjuk meg. E sztergomi neveléstörténetről szóló írásunk középpontjában a Belváro­si Óvoda históriájának azon epizódja áll, mely az alapításról és az indulásról szól. Az idézett szerző elsőként arról me­sél, hogy magát az óvoda alapítást 1863-ban az Esztergomi Újság pat- ronálásával kezdték megszervezni. lati választmány csak oly okleveles óvót és óvónőt fog felfogadni, akik az orszá­gos központi kisdedóvódában e célra ta­nulmányaikat jól bevégezték és vallásos­ságuk-, jellemük-, valamint képességükre nézve az országos központi kisdedóvódai igazgatóság által ajánltatnak.” Az óvoda ügyeit irányító társulat elnöke, Zalka Já­nos kanonok, alelnöke Maiina János, a Takarékpénztár titkára, igazgatója Kol­lár Zoltán városi plébános lett. Az óvoda először a mai Deák Ferenc utcában lévő, úgynevezett Kovács-ház földszintjén ka­pott helyet, az épületet évi 300 forin­tért bérelték. „A kisdedóvó avatását, ün­nepélyes keretek között, 1863. novem­ber 15-én tartották. A misét a belvárosi Február 20. I860. Ilurmadik évfolyam. n L A lap a kiírt részvényesi, adakozói kedv fokozására folyamatosan kö­zölte a támogatók neveit és a gyűjtés adatait. „1863. június 14-én, a város­házán tartotta első ülését az ideigle­nesen megalakult Kisdedóvó Társu­lat. Ekkor 40 alapító tag, 330 rész­vényes és külön 150 Ft gyűlt össze.” A majdani intézmény alapszabályát megalkották, abban pedig külön le­fektették, hogy „...a kisgyermekeket másfél éves koruktól hatéves koru­kig minden lelki és testi veszélytől megmenteni, s azért szakavatott óvó és óvónő által különös gondot for­dítani arra, hogy a kisdedek tiszta, val­lásos érzelemre ébresztessenek, egymás iránti szeretetre buzdíttassanak és az ol­vasás, írás és számolás elemeinek isme­retére, valamint testi erők kifejtésének előmozdítására, s némely műügyességre is oktattassanak.” A fővédnök a herceg- prímás lett, a társulat tagjai pedig azok, akik jelentősebb s rendszeres adomány­nyal támogatták az óvodát. A fenntartás­ba, nevelési költségekbe természetesen a szülők is beszálltak, „minden óvoncért 1 krajcárt tartozott fizetni a szülő napon­ként. A szegényeket, szegénységi bizo­nyítvány bemutatása ellenében mentesí­tették a fizetés alól. A kisdedóvó céljának magas színvonalú biztosítása érdekében az alapszabály kimondta, hogy a társu­ESZTERGOM ÚJSÁG tbbtju; miun rau>. TÖBB ESZTER GOHI INTÉZET S A BAIISI GAZDASÁGI EGYLET HIVATALOS LAPJA. Tuawrfikki» « <c teí»ít «tMeúfa SANTHA IGNACZ 9. sz. , ElMs«U*i feltételek: Mit»«. . . . I It — »». t S,tf*ÍTf . . 1 , tv , , Kfjr Wir» Egret elém Ifkt o. é Kiré<taJar«k e(»t)atiax»»Méi 1865. Január 8-in az esilcnceml hlsáedó»# társulat rlsú hli$)0lrjf. <««••> 2. Ex elnöki be»írd utón az intézeti igazgató %i as intése: IUI- * belől!epotéról *ziU jelentését a következőkben terjeszti eWl: A váfOítinkbsut létező *KÍnx>t, Utlvä* é* ban­nt» intézetek között, ajBult 1863 ik évben felállí­tott, szervezte tett, ói Ö Eminttiliija lejfkc.gye*dbb ni tartozik; ezen tartozáshoz híven éo, ki szereseié» voltam a társulat igen bectUlt közbizalma következ­tében az övöd» igazgatöjérá választatni, íme itt uyujtoui kisdedéiodáukröl »tóló első jelentésemet I. Az óvódénak ideiglenesen kibérlett lsclyí- *égs »II **r társalgó, és <r*y jíUzó Uramból, agy elÓMobabóC egy ki* kertből, ezen kivit! még 3 Mo­hából é. 2 kouybából. melyek a kisdedovó és daj­kák által lakéit ni használtatnak. A teremek- a szá- moiau bejelentett gyermekek rendszeres elhelyezé­sért- e'.égttltnekuck mutatkoztak ;é» ezért óhajtandó A korabeli helyi sajtó is támogatta az óvoda ügyét templomban a hercegprímás, fővédnök, Scitovszky János celebrálta, a templo­mi énekkart a városi dalárda képviselte. A szertartás után a hercegprímás és a nagyszámú érdeklődők a kisdedóvó épü­letébe mentek, ahol a belvárosi plébános üdvözölte a főpásztort, aki a nap emléké­ül 1000 forintos alapítványt tett az inté­zet javára. A fővédnök megnézte a gye­rekeket is, akiknek a nevében Pongrácz Zalka János kanonok, elnök megköszön­te a hercegprímás figyelmét és kegyeibe ajánlotta a gyerekeket. A távozó főpász­tort szűnni nem akaró éljenzéssel bú­csúztatta a sokaság. A felavatott óvoda épületében volt egy társalgó, egy játszó­terem, előszoba, az óvó és a dajkák laká­sául szolgáló három szoba, két konyha és kert. A társalgó és a játszóterem különfé­le alkalmas bútorokkal, a szemléltető ok­tatáshoz szükséges eszközökkel és moz­gó betűkkel volt fölszerelve. Az első óvó, Németh Antal, akit „ernyedetlen buzgal- mú neje segélyezett”. Javadalma 500 fo­rint és természetben lakás, fa és gyertya volt. A két dajkát együttesen 180 forin­tos fizetéssel alkalmazták. Az intézmény a nyári félévben május 1-től reggel 6-tól a téli félévben október 1-jétől reggel 7-től napnyugtáig tartott nyitva. Az esztergo­mi kisdedóvót mindkét nembéli gyerme­kek, valláskülönbség nélkül másfél éves koruktól 6 éves korukig látogathatták, de jellege katolikus volt. Az első félévben 290 növendék járt az intézetbe, döntő többségük (240 -en) római katolikusok, 2 fő református és 48 izraelita. Az intézmény megalakulását követően is fordulatos életet élt, 1865-ben átköltö­zött a Bottyán utcába, ahol a mai napig is megtalálható, mint Belvárosi Óvoda, Esztergom legrégibb ilyen intézménye. A szakmaiság tekintetében nagy előrelépés volt, hogy 1892-ben megalakult Esz­tergomban az érseki óvónőképző in­tézet a Szent Anna Zárdában. Az el­nevezés egyben jelzi, hogy ez idő tájt szorultak ki a férfiak ebből a szakmá­ból. A Belvárosi Óvoda fennállásának fél évszázados létét ünnepelte 1913- ban, ekkor Csernoch János herceg- prímással. Az óvodához 1914-ben egy napközi otthon is csatlakozott, itt akkor hadiárvákat neveltek. A két világháború között az intézményben 80 körüli volt a gyerekek létszáma, bár az ellátást, nevelést végző óvó­nők köre nem bővült. A második vi­lágháború után 1948. október 1-jén nyílt meg újra az intézet, az ezt köve­tő államosítás után új óvónői testü­letet hoztak létre. 1951-ben megindult a városban az óvónőképzés. A százéves év­fordulókor 1963-ban már osztott csopor­tos, magas színvonalú nevelőmunka folyt itt, mely természetesen a mai napig szak­mai szép példaként AZ 0VÓDA áll a város és a régió FENNÁLLÁSÁNAK többi ilyen intéz­ménye előtt is. Esztergom _____ VAROS TANACSA ™ Jhs Az óvoda jelenlegi épülete 32 hídlap hidlap.net

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom