Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-07-11 / 27. szám
helyi história Oláh Miklós érsek Humanizmus és diplomácia Varga Péter Dénes Fráter György személyében olyan esztergomi érseket veszített Magyarország, akinek működése lehetőséget biztosított volna arra, hogy az esztergomi érseki méltóság a gyökereiben megváltozott politikai helyzetben is megőrizze korábbi tekintélyét. Erőszakos halála rendkívüli vesztesége a magyar egyháztörténetnek és az egész magyar történelemnek. Mindez annak ellenére igaz, hogy utóda, a katolikus megújulás nagyhatású kezdeményezője, az európai hírű humanista, Oláh Miklós, korántsem volt kevésbé méltó a tisztségre, amelyre a história nagy rendezője ültette. O láh Miklós - sok nagyszerű elődjével szemben - születésének pontos dátumát is ismerjük, ez pedig vélhetően származásának köszönhető. 1493. január 10-én látta meg a napvilágot Szebenben. Apja, Oláh István országbíró, anyja, Huszár Borbála révén pedig a havasalföldi Dán fejedelmi család sarja, Hunyadi János rokona. 1516-ban lépett az egyházi rendbe, de különös tehetségének és műveltségének köszönhetően már két esztendő múlva felszentelt esztergomi kanonok és hamarosan királyi titkár. A mohácsi csata idején II. Lajos hitvese, Habsburg Mária mellett maradt Budán, és így V. Károly német-római császár húgával együtt hagyta el az országot. A németalföldi kormányzóvá kinevezett özvegy királyné mellett titkári teendőket látott el, részt vett a németalföldi humanizmus kiépítésében, szorosan együttműködve Rotterdami Erasmussal, Cornelius Grapheussal és Petrus Nanniussal. Nagyszabású levelezéséből pontos képet kaphatunk az európai változásokról. Minden befolyását latba vetve szorgalmazta a kereszténység összefogását a török ellen. Amint R. Várkonyi Ágnes írja róla: „az elsők egyike volt, aki felismerte, hogy a keresztény országok hatalmai között békét kell teremteni a török terjeszkedés megállítása érdekében.” Az augsburgi birodalmi gyűlésen 1530-ban elmondott, a császári politikát is bíráló beszéde egész Európa figyelmét felkeltette. Athila cimű munkájában hevesen bírálta a kor uralkodóit, a korrupt kormányzati rendszereket és azt, hogy nem fordítanak elegendő gondot a szegényekre. A szimbólumok nyelvén ő hirdette meg Európa morális megújulásának programját. Széles körű diplomáciai munkát folytatott, hogy megnyerje a német fejedelmek segélyeit a török előretörésének megakadályozására. A „világ urának” nevezett császár jóváhagyásával 1548-ban elnyerte az egri püspöki méltóságot. Komoly áldozatokat hozott a stratégiai szempontból kulcsfontosságú egri vár korszerűsítésére. Óriási érdemei voltak abban, hogy Dobó István várkapitány és a vár védői képesek voltak visszaverni a török előrenyomulását. Az 1552-es győzelem Mohács óta elsőként bizonyította Európának, hogy a török legyőzhető. I. Ferdinánd 1553. március 20-án nevezte ki esztergomi érsekké. Haladéktalanul hozzálátott, hogy rendet teremtsen a magyarországi katolicizmus időközben kaotikussá vált viszonyai között. Felismerte a paphiányban, az alacsony műveltségben, a testi- és szellemi elhanyagoltságban rejlő veszélyeket. Amint elfoglalta érseki székét Nagyszombatban, németalföldi mintára hozzálátott a magasabb szintű oktatást megvalósító iskolai reformok bevezetéséhez. Újjászervezte az Esztergomból elmenekülni kényszerült káptalani iskolát, amelyet 1558-ban főiskolai rangra emelt, és az ott folyó képzést kiterjesztette az egyháziakon túl a világiakra is. Káptalani iskolája lett a később Pázmány Péter által alapított egyetem alapja. Elérte azt is, hogy 1561-ben Nagyszombatban létrejöhessen a majdan oly híressé váló jezsuita kollégium, bár az ő idejében alapított első intézmény 1567 tavaszán tűzvész martaléka lett. Érseksége idején nevelődött Nagyszombatban az új humanista magyar értelmiség, soraikban Forgách Ferenc későbbi váradi püspökkel, vagy Zsámboky János és Istvánffy Mikós történetírókkal. Nyomdaalapítási tervét Telegdi István, a jobbágyi sorból származó későbbi esztergomi érseki hely- nök, címzetes pécsi püspök valósította meg. Levelezése a közép-európai tudós humanista kapcsolatok elsőrangú dokumentuma. Fennmaradt verseit barátaihoz írta. Rotterdami Erasmust, a nagy humanista halálakor csodálatos latin és görög nyelvű költeménnyel búcsúztatta. Arcképét Hans Sebald Lautensack metszette rézbe 1558-ban. Mátyás király egykori kertjének leírásával az ő tollából született az első költői szépségű humanista kertleírás. Híres pásztorbotja, mely a Főszékesegyházi Kincstár egyik legbecsesebb darabja a Mátyás-kálvária mellett, az 1490-es években készült. Az érsek 1568-ban halt meg, hamvait a nagyszombati jezsuita templom méltó kompozíciójú sírköve rejti. hidlap.net hídlap 31
