Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-31 / 43. szám
exkluzív- A Keresztény Múzeum talán legfontosabb része Simor János hercegprímás magángyűjteménye.- Valójában ez az alap. Simor nem volt tanult művészetszakértő, de igen kedvelte a művészeteket és gyűjtötte a műtárgyakat, értékeket. Amint tudjuk, ő fejezte be a Bazilika építését is és ő koronázta meg Ferenc Józsefet is magyar királlyá. Gyűjteményét egyébként 1875. október 12-én nyitotta meg a nagyközönség számára, amely így az ország harmadikként létrehozott nyilvános múzeumává vált. Ekkor még úgy nevezték, hogy Prí- mási Kép- és Metszvénytár, ráadásul a mai palota sem állt még ekkor, úgyhogy az első kiállítási helye a Bibliothecában volt. Jelenlegi helyére 1882-ben került. Végül 1887-ben gondolt arra, hogy intézményesíti magángyűjteményét, ekkor nevezte el Keresztény Múzeumnak, tulajdonosául pedig nem a mindenkori érsekutódot, hanem az Esztergomi Főkáptalant jelölte meg.- A múzeum másik nagy gyűjteménye Ipolyi Arnold nagyváradi püspöktől származik.- Magyarország számára Trianonból az egyetlen nyereség, hogy Nagyváradról akkor, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy baj lesz az ország területi épségével. Igaz, hogy ott is nyílt egy kiállítás, de mindenki tudta - többek között Gerevich Tibor is -, hogy annak az alapja az Ipolyi- hagyaték. Ennek a gyűjteménynek a legértékesebb ötvösremekeit ugyan a múzeumőr a háború alatt ellopta és külföldre menekítette - ma is tudjuk, hogy merre kellene keresni, de a „tulajdonosok" elzárkóztak előle, hogy akár még csak meg is tekinthessük. Nos, ahogy a háború végén közeledtek a románok, Gerevich Tibornak jutott eszébe, hogy mozgósítsa Lépőid Antalon keresztül Csernoch János hercegprímást, aki 1918 decemberében, '19 januárjában egyszerűen hazahozta az Ipolyi-gyűjteményt.- E két nagy hagyatékon kívül a múzeum adományokból gazdagodott, köztük főúri felajánlásokból is.- Igen, például San Marco herceg képzőművészeti anyagával, akinek a felesége egy magyar asszony volt, Nákó Nivéle, aki megözvegyülvén - gyermekük nem született -, így amikor elérkezettnek látta az időt, hogy gondoskodjék a gyűjteményéről - szintén nem Gerevich Tibor közbenjárása nélkül - szintén Esztergomra gondolt, a család képtárát és iparművészeti értékeit a Keresztény Múzeumra hagyományozta. Ami a múzumban kerámia, az mind tőle származik, hiszen szenvedélyesen gyűjtötte többek között a szelencéket. A gyűjtemény egyébként Bad Isl-ből, a császári nyaralóból és Nagykomlósról, Torontál megyei birtokukról érkezett.- Az állandó kiállítás mellett a múzeum rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is. Ilyen a legutóbb megnyílt Makulátlan című tárlat, amely Mária szeplőtelen fogantatásáról szól többek közt Petrás Mária kerámikusművész és Szekeres Erzsébet textilművész alkotásaiból.- A történelmi és dogmatikai rész a felső szinten látható, az alsó, időszakos termekben pedig az említett két művésznő alkotásai kerültek bemutatásra.- A kiállítás jelentőségét talán jól jelzi, hogy maga Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek nyitotta meg.- Számunkra is nagy öröm volt, hogy nem utasította el a megnyitás gondolatát, sőt előadásában kiegészítette a szeplőtelen fogantatás, mint egyházi tan történelmi alapjait, utalva például arra, hogy amikor a Pázmány-féle egyetem megalakult Nagyszombatban, akkor az intézmény alapszabályai tartalmaztak egy záradékot is, miszerint csak olyan ember lehetett tanár az egyetemen, aki ezt a hittételt elfogadja és éli. Vagyis az egyetem alapításában ennek, a később dogmává, tehát hitigazsággá kimondott hittételnek igen nagy szerepe volt. Nem véletlen, hogy az egyetem szimbólumának, a pedumnak - magyarul díszbot -, ott látható a szeplőtelen fogantatás szobra.- Igazgató úr! Melyik a legkedvesebb terme, darabja, műtárgya a múzeumból?- Nos, én eredetileg az ötvösművészettel foglalkoztam, a szakdolgozatomat is a szarvserlegekből írtam. Ha tehát szabad azt mondanom, a kedvenc tárgyaim a kincstárban vannak-valamikor egyébként az is hozzám tartozott. A választ ráadásul az is nehezíti, hogy a művészetek területén egy kicsit olyan vagyok, mint az orvostudományban a„medicus universalis", akinek hivatalból értenie kellett a teljes művészettörténethez a katakombáktól napjainkig. Annyi mindenesetre biztos, hogy nem vagyok modern beállítottságú ember. Hiszem, hogy a művészet akkor volt nagy, amikor valamiért volt, ezzel szemben a mai művész véleményem szerint nem szolgálni akar, egyszerűen öntörvényű és ez egy kissé távol esik tőlem.- Napjainkban minden intézmény megszorításokra kényszerül ebben az agyonhangsúlyozott, de nyilván a bőrünkön is tapasztalhatóan létező gazdasági helyzetben. Miből él a Keresztény Múzeum?- A múzeum a II. világháború óta a legnehezebb periódusát éli, hiszen az a kibontakozás, ami hozta a maga szép reményeit és megvalósulásait, most megtorpant, hiszen egy múzeum akkor lesz igazán hatékony, ha tömegeket tud becsalogatni a falai közé. Korábban ez intézményesen működött, hiszen, hogy mást ne mondjak diákokat hoztak Esztergomba, munkahelyi szerveződések tettek látogatást nálunk, tehát a látogatók számával nem volt probléma. Napjainkra ez az intézményes „résszervezés" megszűnt. Nyugatról többen érkeznek nagyobb csoportok, mint az országon belülről, hiszen hála Istennek a különböző utazási irodák egyre inkább beleszervezik Esztergomot is a programjukba. Mindemellett itt állunk ugrásra készen egy másik részlegünk megnyitására, hiszen a Szent Adalbert Központ egyhatod részét megkaptuk arra a célra, hogy létesítsünk egy modern galériát, amely a 19- 20. század művészetét volna hivatott bemutatni, ám ez a jelenlegi anyagi helyzetben bizony még várat magára. hidlap.net hídlap 27
