Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-10-24 / 42. szám

olvasói levél S egít a Hídlap! Új rovattal találkozhatnak olvasóink a lap hasábjain. A soro­zat célja, hogy szakértő partnerünkkel, az esztergomi Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Irodával együttműködve ingyenes általános jogi tanácsadást nyújtsunk. A laphoz eljuttatott kér­déseket és a szakértői válaszokat a rovatban megjelentetjük, így reményeink szerint nem csak egy-egy konkrét esetre, de A COMPLEX KÖNYVELŐ ÉS JOGI TANÁCSADÓ IRODA VÁLLALJA: KÖNYVELÉSÉT, JOGI ÜGYEINEK INTÉZÉSÉT. Megtakarítások, adókedvezmények, költségkímélő eljárások. Személyre, vállalkozásra szabott megoldások adó, társadalombiztosítási és munkaügyi kérdésekben. Tel.: 06/20/9999239 több hasonló problémára is megoldást tudunk nyújtani. Kérdé­seiket az info@hidlap.net e-mail címre vagy a 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. postacímre küldhetik el, kérjük, minden eset­ben tüntessék fel:„általános jogi tanácsadás". Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Munkaviszonyom - közös megegyezéssel, a felmondási idő ledol­gozása nélkül - megszűnt A cég rendszergazdája az irodai számí­tógépemet azonnal lezárta. Úgy tudom, a munkavállaló kiléptével, a céges levelezést azonnal törölni kell. Előző munkahelyemen ez így történt. Most viszont aggaszt, hogy a volt főnököm a gépemnél ül és a levelezésemet, illetve a gépen tárolt dokumentumokat olvas­gatja, amik között van személyes és munkával kapcsolatos is. Mit mond erről a törvény, illetve perelhetem-e volt főnököm ? Válaszukat köszönöm! G. Ottó Tisztelt Levélíró! A Ptk 81 -82. § szerint személyhez fűződő jogokat sért, aki a levél­titkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birto­kába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Akit személyhez fűződő jogában meg­sértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a. követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b. követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c. követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfele­lő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvános­ságot biztosítsanak; d. követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költ­ségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisíté­sét, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e. kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Titoknak minősülnek azok a tények, adatok, következtetések stb„ amelyek elleplezéséhez valamilyen érdek fűződik. Ez az ér­dek bizonyos körben társadalmilag elismert védelem alatt áll, érvényesülését jogszabály biztosítja. A számtalan titokfajta kö­zül (állami, szolgálati, hivatásbeli stb.) - az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével összhangban - a Ptk. a személyhez fűződő jogok között a levéltitok, a magántitok és üzleti titok megőrzését ré­szesíti védelemben. Annak megítélésénél, hogy a titoksértés és ezzel együtt a sze­mélyhez fűződő jog sérelme megvalósult-e, a törvény fenti ren­delkezésén túl megfelelően figyelembe kell venni az adott titok­fajta megőrzésével kapcsolatos külön szabályokat is. A Ptk. alkalmazásában levélnek kell tekinteni minden zárt külde­ményt. Törölni csak a magánlevelezést szükséges, a céges leve­lezést nem, hiszen azok nagy része munkaügyeket érintő fontos dokumentum. Egy felszólító kísérletet tehet magánlevelei törlésére irányulóan, de a kérdés nyitva marad, miszerint munkahelyi levelezésének tartalma mennyire számít magántitoknak. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda Kirándulás a csenkei erdőben 2009. szeptember 26-án a muzslai Endrődy János Alapiskola természetjáróival egy ta­nulmányi kiránduláson vettünk részt a Csenkepusztai nemzeti természetvédelmi rezervátumban. Ez a rezervátum a Duna menti alföld egyik legeredetibb állapotá­ban lévő homokbuckás élőhelye. Már több mint fél évszázada kutatják a növénytani és rovartani szempontból jelentős vidéket, ami 1951-től védettséget élvez. A homok­buckákat a Duna múltbéli dinamikus tevé­kenysége alakította ki, majd később ez a hordalék a szél munkájának köszönhetően szabadon mozgott, mígnem az első növé­nyek magvai idetaláltak, kikeltek és meg­kötötték a mozgó felszínt. Jelenleg a homokot 2 domináns fű, az ár- valányhaj és a csenkesz fedi be. Ez a fü­ves sztyeppe első ránézésre nem is igazán vonzó, de teret ad azoknak a növényföld- rajzilag fontos flóraelemeknek, amelyek itt érik el legészakibb előfordulási helyü­ket európai viszonylatban. Ezenkívül egy extrém növénycsoport tagjait alkotják, amelyek az olyan barátságtalan táptala­jon is, mint a homok, pompáznak színes virágaikkal. Elviselik a nagy hőmérséklet ingadozásokat és az alacsony talajvízszin­tet úgy, mint a sivatagi fajok. A természetes folyamatok következté­ben a homokbuckákat megköti az ősho­nos növényzet. Beavatkozás nélkül ez ha­marosan keményfás ártéri tölgyerdővé alakulna, a területet azonban gazdasági erdővé kezdték alakítani, erdeifenyő és fehér akác ültetésével, ami sajnos a táj­idegen fajok gyors terjedését is elősegíti. Ilyen a fehér akác, a bálványfa és a nyuga­ti ostorfa, amelyek képesek kiszorítani az őshonos homoki fajokat, ezáltal a védett területet is károsítják. Az erdő menedéket nyújt a növények­nek és állatoknak egyaránt. Rovarokon, hüllőkön, kétéltűeken és madarakon kí­vül itt él a vaddisznó, az őz, és a szarvas is. Az összes említett emlősállat a vadászok célpontja. Sajnos nem láthattunk egy ál­latot sem, mert egy kicsit hangosabbak voltunk és az állatok féltek tőlünk, de a növények színkavalkádjában sokat cso­dálkoztunk. Volt szerencsénk megkóstol­ni egy-két bogyót is, mégpedig egy piros, kesernyés bogyót, amelynek a neve vitéz­kosbor és egy kevésbé ízeset, ami pedig a galagonya volt. Várjuk a következő kirán­dulási lehetőséget, ami reméljük hasonló­an jól fog alakulni! Antal Attila ped. 48 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom