Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-24 / 42. szám
exkluzív „Krisztus hű pásztora"- Püspök úr! Jogilag, pontosabban üdvtörténeti szempontból mit jelent az, ha valakiről hivatalosan kimondja az egyház, hogy „boldog"?- Azt jelenti, hogy az egyház állítja, hogy az illető már az üdvösség állapotába jutott, megkapta az örök élet ajándékát, biztosan üdvözölt és közbenjárhat értünk.- Hasonló jogi eljárás előzi meg a boldoggá avatást is, mint a szentté avatást?- Itt nincs két külön eljárás, egyszerűen kialakult egy gyakorlat, amelynek lefolytatása után az egyház valóban megbizonyosodott arról, hogy az illető hősies, példaadó módon gyakorolt bizonyos erényeket. Ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna bűnei, egyszerűen az erények valamelyikét a teljesség igényével gyakorolta. Nincs tehát két külön folyamat, a kettő között a különbség legföljebb az ünnepélyesség fokozatában mutatkozik meg. Akiről kimondjuk, hogy boldog, az valójában szent, csak a szenteket esetleg kiterjedtebben ünnepelik az egész világegyházban, tehát valóban inkább csak az ünnepélyességben fejeződik ki a különbség. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án jóváhagyta Meszlényi Zoltán Lajos esztergomi segédpüspök boldoggá avatását. A Szentatya fogadta Angelo Amato érseket, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusát, aki előterjesztette a kongregáció által elismert boldoggá-, illetve szentté avatandók névsorát. Közöttük szerepel Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök is. Hogy mit is jelent maga a boldoggá avatás, arról Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel Varga Péter Dénes beszélgetett.- Mi az oka annak, hogy valakiről igen hamar kimondja az egyház, hogy boldog vagy szent, másoknál pedig több száz esztendeig is eltart az eljárás, mint például Szent Johanna esetében?- Automatikusan senkit nem avatnak boldoggá vagy szentté, az érvényben lévő egyházjogi szabályok szerint csak akkor indul meg az eljárás, ha a helyi közösség képviselője, püspöke, akár egyetlen hívő indítványára kifejezetten kéri azt a Szentatyától. Bizonyára igen sok szent élt már közöttünk, akit nem avattak még boldoggá sem, egyszerűen azért, mert nem kérte senki. Persze nyilvánvaló, hogy egy, valamely közösség által kiemelten tisztelt személy esetében, akinek példája feltétlenül követendő, az eljárást előbb-utóbb kezdeményezni fogják. Természetesen, ha valaki vértanú, tehát a hitéért az életét is hajlandó volt föláldozni, abban az esetben a dolog jóval egyszerűbb, hiszen megtörténhetnek a tanúkihallgatások, fölvétetnek a jegyzőkönyvek, és így tovább. Ez a különbség például Mindszenty bíboros és segédpüspöke, Meszlényi Zoltán között. Meszlényi püspök úr esetében a vértanúságot viszonylag hamar és könnyen igazol28 hídlap hidlap.net
