Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-07-18 / 28. szám

rok, illetve erősítők, hangfelvevő szerkezetek. Odalent az ő bi­rodalma bújik meg.- Egy dobos számára mi lehet a pályája csúcsa? Létezik-e szá­mára olyan elismerés, mint a filmeseknél az Oscar-díj?- Szerintem ilyen analógia nincsen a zenészek és a filmesek közt. Csúcspontnak, elismerésnek számít,-hogyha egy nagyne­vű zenekarba kerül az ember, ahol esetleg olyan elődök muzsi­káltak, akik példakép gyanánt szolgáltak, akikre felnéz az illető, vagy fölnézel arra az emberre, akivel játszol. AI Di Meolával igen komoly dobosok zenéltek közösen már előttem. Ha belegondo­lok „elődeim" névsorába - és ezt most egy jó nagy idézőjelben mondom -, beleborzongok.- Akadnak dobos-példaképeid?- Vannak, akiket nagyon szeretek. A példakép szó nálam egyfajta pejoratív jelentést hordoz - bár lehet, hogy én va- pal, mondhatni, már az egész magyar zenészszakmát behülyí- gyok a bolond, s én gondolom rosszul miszerint a példa- tettem, hogy hallgassák. képét az ember akaratlanul is, hogy úgy mondjam, majmolja. - Úgymond nagyobb erővel ütöd a hártyákat - vagy heveseb­Vagy egy az egyben olyanná akar válni, vagy nála megkérdő- ben ver a szíved -, amikor Magyarországon játszol AI Di Meolával? jelezetlenül mindenek felett áll. Nekem ilyen nincs. De szám- - Hát persze! Érdekes, hogy itthon még csak úgy muzsikáltam tálán olyan zenészt említhetnék, akik különösen tetszenek, vele, hogy a Horgas Eszterrel közös produkciójuk során kísér- akikre mindig odafigyelek, vagy akik mindig érdekelnek, hogy tem, ám úgy, hogy az AI Di Meola-zenakar tagjaként játszhatom, mit csinálnak. most lesz először. Izgatottan várom!- S akkor milyen zenék állnak közel hozzád? Miket szeretsz? - Debrecenben, Esztergomban léptek fel - hol játszotok még?- Énhozzám minden. A jazztől kezdve a popzenéig. A régi - Debrecenben Horgas Eszterrel már márciusban koncertez­kedvencek „listáján" a Peter Gabriel, Sting, Phil Collins neve tünk. Augusztus 16-án játszunk Esztergomban és az előtte való fémjelezte igényes, értéket hordozó popmuzsika szerepel napon a Szigetfesztiválon. (popzenének tartom a dalaikat, a minőségi típusból). Mostaná- - Léptél már föl korábban Esztergomban vagy a környéken? ban egy David Foster nevű, igen híres amerikai zeneszerző és - Igen, persze, például tavalyelőtt. Az itteni zenei kapcsolata­hangszerelő tavaly megjelent DVD-albumát nézem éjjel-nap- im jók, szeretek itt muzsikálni. Király zene a királyi városban AI Di Meola immár huszonöt éve van porondon, és a világ legjobb gitárosai közt tartják számon: munkásságát Grammy-díjjal is elismerték, és a rangos Guitar Magazine szintén számtalanszor ítélte már oda számára a„Világ legjobb gitárosa" kitüntető címet. A kiváló zenész augusztus 16-án (vasárnap) 21 órai kezdettel ad koncertet az esztergomi Bazilika oszlopcsarnoka előtt. AI Di Meola stílusának sokszínűsége mindazokból a hatásokból táplálkozik, amik a latin salsától a spanyol flamencóig, Astor Piazzola tangóitól a contemporary (kb.: kortárs) és fúziós jazz irányzatokig meghatározó vonulatokként épültek be korunk ze­nei világába. Az olasz származású gitáros az egyesült államokbeli Jersey Cityben született 1954-ben. Néhány esztendőnyi dobolás után nyolcévesen vett először gitárt a kezébe, a klasszikus stílus mellett dzsesszt és bossa novát is tanult. Az 1960-as években indult hódító útjára a jazz és a rock elemeit ötvöző fúziós zene, amely a fiatal AI Di Meola érdeklődését is felkeltette. Különösen nagy hatással volt rá a stílus kitűnő képviselője, Larry Coryell, akinek koncertjeit rendszeresen látogat­ta. Tinédzserként minden nap hosszú órákat töltött gyakorlással. 1971-ben felvették az egyik legnevesebb amerikai zeneisko­lába, a bostoni Berklee School of Musicba. A következő évben már egy fúziós zenekarban játszott. Az 1974-es esztendő igazi fordulatot hozott az életében. Ekkor hívta meg Chick Corea az együttesébe, a Return to Foreverbe, amellyel óriási sikereket értek el, aminek ékes bizonyítéka az 1975-ös No Mystery című albumért kapott Grammy-díj. AI Di Meola és a billentyűs Chick Corea mellett a basszusgitáros Stanley Clarke és a dobos Lenny White volt a zenekar tagja. 1976-ban indult AI Di Meola szólókarrierje. Már első, Land of the Midnight Sun című lemezével helyet követelt magának a legnagyobb jazz-zenészek között. Kezdetben szólólemezein is elsősorban a fúziós zene érdekelte, később azonban más zenei világokba is szívesen elkalandozott. 1980-ban a három remek gitárvirtuóz, AI Di Meola, Paco de Lucia és John McLaughlin elkészítette minden idők egyik legna­gyobb példányszámban eladott és legnépszerűbb jazz-albumát a Friday Night in San Franciscót. Két évvel később jelentették meg a Passion, Grace and Fire című korongot, majd útjaik szétváltak. Másfél évtizednyi szünet után 1996-ban ismét közös ze­nélésbe fogtak, világkörüli turnéra indultak és felvették a The GuitarTrio című lemezt. AI Di Meola eddigi pályafutása során a legnagyobb művészekkel dolgozott együtt, olyanokkal mint Luciano Pavarotti, Phil Collins, Stevie Wonder, Carlos Santana, Larry Coryell, Wayne Shorter, Herbie Hancock, Jean-Luc Ponty, Frank Zappa, Paul Si­mon, Milton Nascimento, Egberto Gismonti, Jimmy Page, valamint az Irakere. Az 1990-es években készült lemezein az akusztikus gitár és a világzenei elemek jutotta kegyre hangsúlyosabb szerephez. Mindig törekedett a megújulásra, sőt olykor radikális stílusváltásra is elszánta magát, a flamencótól a tangóig a kortárs jazztől a fúziós zenéig számtalan stílusban alkotott kitűnőt. A világ egyik legismertebb és legelismertebb muzsikusa hazánkban is rendszeresen fellép. hidlap.net hídlap 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom