Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-10-03 / 39. szám

adatok Motor: 998 cm3, teljesítmény: 50 kW (65 LE)/6000, nyomaték: 91 Nm/4800. Méretek: hosszúság 2985 mm, szélesség 1680 mm, magasság 1500 mm, tengelytáv 2000 mm. Sa­ját tömeg 895 kg, megengedett össztömeg 1210 kg, csomagtartó 26-6551. Menetteljesítmények: gyorsulás (0-100 km/óra): 15,3 mp, végsebesség: 1505 km/óra. Átlagfogyasz­tás: 4,1-5,7 liter/100 km. Tesztfogyasztás 6,1 li- ter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 110 g/km. Tesztelt modell ára: 4,2 millió Ft. Bukovics Krisztián 4keréken zött szinte nincs is távolság, a nagy ajtók miatt pedig teljesen valószínűtlennek tű­nik, hogy odabenn négyen is elférjenek. Mint ahogyan a valóságban nem is igen fognak négyen utazni az IQ-ban, hacsak a sofőr nem kirívóan mélynövésű: egy át­lagos vezető mögött egyáltalán nem ma­rad lábtér a hátsó pádon. Az anyósülés mögött már más a helyzet, köszönhető­en többek között a lepattintható szövet­táskával helyettesített kesztyűtartónak: két ember itt egymás mögött meglepő­en jól elfér. Ettől függetlenül valószínűleg két em­ber számára a legpraktikusabb az IQ, hi­szen ez esetben gyakorlatilag semmilyen kompromisszumot nem kell kötnünk az autó méretei miatt. Elöl két ember nagyon kényelmesen elfér, míg a lehajtott hát­só üléseknek köszönhetően használható méretű csomagtartót kapunk, amit egy Teszt: Toyota IQ 1,0 VVT-i M/D belvárosban, akár itt, Esztergomban is. (A biztonság esetében is lehetne vitatkoz­ni, érdemes megnézni az NCAP töréstesz­teket és összehasonlítani néhány kisautó eredményét egy-két pick-up-éval...) A bevezető alapján talán nem kell ecsetelnem, hogy miért és mennyire vártam a személyes találkozást a Toyo­ta szuperminijével, amely elsősorban a Smart-tal szemben jelenthet nagyon is (Mi az hogy?!) megfontolandó alterna­tívát. Az IQ ugyanis nagyjából ugyanab­ban a kategóriában indul, még akkor is, ha első pillantásra ez nem feltétlenül egy­értelmű. Szemből nézve ugyanis eszünk­be sem jutna, hogy egy három méternél is rövidebb autóval hozott össze a sors minket: a Yaris például alig másfél centivel szélesebb, pár milliméterrel magasabb az IQ-nál, utóbbi szinte merőleges orrésze és szélvédője miatt ráadásul sokkal „erőtel­jesebb" megjelenésű. A turpisság oldalról tűnik szembe, hiszen a B és C oszlopok kö­Az IQ lehetne az ideális városi közle­kedési eszköz: a Toyota igényesen ösz- szeszerelt minije rövidebb, mint a „kispolszki", elvileg négy embert is ké­pes szállítani, keveset fogyaszt. Mind­eközben semmiről nem kell lemon­dani, mi több, tesztautónkban olyan extrák szerepeltek, amelyekért bizony sok felső közép kategóriás autó ese­tén is fizetni kell: gyári navigáció, USB- csatlakozás, esőszenzor. Mindennek azonban ára is van, ezért - egyelőre - biztosan nem lesz meghatározó eleme a hazai utcaképnek az IQ. Sajnos. K orábban már többször bevallottam, hogy bár számtalan sok millió forintos, és ami ez esetben fontos, méretes autót volt szerencsém kipróbálni, igazából in­kább a mini- és kiskategória modelljeihez vonzódok. Ezek azok az autók, amelyek va­lószínűleg a legtöbb szituációban a legin­kább praktikusak, hiszen köztudott, hogy az autók többségét átlagosan 1-2 személy használja, legtöbbször rövidtávon. Erre a célra pedig ugyanúgy alkalmas egy apró négykerekű, mint egy közel öt méter hosz- szú limuzin vagy SUV, csak az előbbiek - amellett, hogy a legtöbb esetben (jelen­tősen) kevesebbet fogyasztanak - ezerszer praktikusabbak a sűrű városi forgalomban. Lehet itt érvelni azzal, hogy egy szabadidő­autóból jobban rálátni a forgalomra, vagy hogy nagyobb biztonságban érezzük ma­gunkat bennük: mindez akár igaz is lehet, mindaddig, amíg nem kell naponta 4-5 alkalommal parkolóhelyre vadásznunk a Ésszel könnyebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom