Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-03 / 39. szám
esztergom Mindemellett önzőnek állítják be - miszerint közpénzből (perköltség-átvállalással) „finanszírozza" a barátnőjét, hasonlóképpen közpénzekből építtet utat és tavat a háza előtt, miközben a búbánatvölgyiek számára nincs ingyen út, ivóvíz és csatorna korruptnak mutatják - a mélygarázsokból és a fürdőépítésből ügyeket kreálva - és előszeretettel bélyegzik hazugnak - állítván, hogy csak kétmilliárd volt a fürdőterv, aztán mégis négy lett belőle (sőt: hat, sőt: nyolc), a vezetésével és nyomására ellopták a Szent István Gimnázium járandóságát, hogy a fürdőre költsék és így tovább, és így tovább -, az előcitált „jellemhibák"mögötti érvként felsorakoz- tatott„ügyek" azonban mind tételesen és tényszerűen megcáfoltattak. Hisztéria mindenáron De nemde bár, nem ez a fontos, hanem a botrány- és hisztériakeltés, ami a résztvevők vehemenciája okán - amik mögött egyéni anyagi érdekek és hatalmi ambíci- ókállnak- hangos. Megjegyezzük, hogy az ország színe elé cibált esztergomi „ügyek" az országos közvéleményt nem motiválják a felzúdulásra, a független szakértők nem állnak a királyvárosi botránykeltések mellé, de még a baloldali irányultságú médiumok (Népszabadság, Népszava) online-felületeinek a kommentelői is érzik, hogy kilóg a lóláb, miszerint Megy- gyes Tamás személye arra kell a szocialistáknak, hogy Orbán Viktoron, a Fideszen üssenek egyet, és faragjanak a pozícionálható polgári kétharmadból. Gyűjtőpárt MSZP-módra: aki köpni tud, felveszik Ebbe a valaha volt legsötétebb kampányba - ahol, mint fentebb írtuk, az arcvonalat a közélet területéről színtisztán a magánszférába helyezték át - mindenki beszáll, aki számára ez egzisztenciálisan és/vagy hatalmilag előnyös. így a „modern", technokrata (a közéletet kasz- szaként tekintő) MSZP-sek mellett az egykori, szalonképességüket vesztett, mára egyre inkább el- és felszabaduló őskövü- let-szocialisták (a korábbi MSZMP-sek), a hovatartozásukat - függőségüket - minden lényeges parlamenti voksoláskor és helyi kérdésben bizonyító MDF-esek, a magukat függetlennek vagy jobboldalinak álcázó ál-civil alakzatok - Esztergomban igen széles a tárház: a Miavecz Jenő- féle „Civil Összefogás", a Haller Zoltánhoz köthető szervezetek, a Horváth Mihály „gründolta", Kovács Gábor arcával jelentkező Polgári Esztergomért Egyesület, a Horváth Béla-féle „Polgári Fórum” Kovács Géza „radikális" mozgalma (MÖM) stb. -, akikhez olyan alkalmi „szerveződések" társulnak, mint az „István-mentők" vagy a közlekedésirend-szakértők kompániája (kiegészülve egyéb, mentálisan zavaro- dott„igazút-hívőkkel"). Merre forog az MSZP-s köpönyeg? S itt az eredeti álláspontok sem számítanak. A Bagolyvári Kft. lakóparkja esetében például eleinte nagy erőkkel támadták az építőt, amikor befuccsolt, melléálltak, sőt önkormányzat elleni feljelentést tettek (ne feledjük, hogy itt az építőcég megyei MSZP-sek tulajdonában állt). Vagy a prímás-szigeti fürdőépítés apropóján említhetnénk a Contur Bau megtámadását, majd „a csillagok állásának megváltozásával" a közös sajtótájékoztató tartását (ahol helyi szocialisták és az építőcég képviselői már „közös platformra" helyezkedtek). És példaként eszünkbe jut végül a Csömör Sándor-ügy - amikor is először (finoman fogalmazva) nem támogatták a volt jegyzőt, később - a támadásra alkalmassága miatt - Csömör mögött felsorakoztak, a tényeket megmásították és a közigazgatási hivatalhoz leveleztek. (Hangsúlyoznánk: minden egyes kérdésben már napvilágot láttak a tényeken alapuló cáfolatok.) Egész pályás letámadás A helybéli MSZP-tagok - Nyíri Attila, Winkfein Csaba - mellett tehát ott találjuk a pártjukból kilépett („kifordult") vagy kizárt jobboldaliakat - Horváth Mihályt, Horváth Bélát, Kovács Gábort, llosvai Gábort -, több pártban karrierrel próbálkozó, jelenlegi MDF-es Jónás Lászlót, és a polgármester volt feleségét, Kui Rózsát. Mindehhez a médiahátteret elsősorban a helyi internetes, önmagát függetlennek, olykor jobboldalinak tituláló Bejó Gábor és Cserép János irányította portál biztosítja, szoros szimbiózisban a baloldali sajtótermékekkel - Népszava (aminek lapigazgatója az esztergomi képviselő-testületből a 2006-os választás során kibukott MSZP-s Láposi Elza), Népszabadság, HVG, ATV, Klubrádió -, amik egy-egy „balhé" után láncreakciószerűen, egymást váltva tudósítanak az esztergomi „ügyekről" (a teljesség igénye nélkül: a Bagolyvári Kft. ügye, a fürdőépítés - a Contur Bau megkérdőjelezett szerepe, mélygarázsvásárlás, szállodaépítés (a gyakorló iskolánál), Csömör Sándor-ügy, a Széchenyi tér felújítása, a forgalmi rend átszervezése, a Bástya-rámpa elbontása, a városházi cégek ügyei, bú- bánatvölgyi tóépítés, Meggyes Tamás válása, tanulmányai stb.), olyan „elfogulatlan" írástudókkal, mint a népszabadságos Ferenczi Krisztina, akinek az Orbán Viktorról szóló „Szüret" című „tényfeltáró riportkönyve" még az egyértelmű pártszimpátiával bíró olvasók szerint is„kissé túlzó". A börtön elől menekülve semmi sem drága az MSZP-nek A „mószermódszer" során a megcélzott személynek nem saját hibájából kell küzdenie valamiért. Tulajdonképpen mindegy is, hogy a valóság más. A lényeg, hogy a kreált „állítások" mentén a küzdelembe az MSZP beleavatkozzon, s még inkább: a felelősséget az ártatlanra hárítsa. Ehhez legtöbbször a feljelentés eszközével élnek, amit sajtókampánnyal (lásd: fentebb) egészítenek ki, így (is) nehezít- ve/akadályozva a valóság és a jogos igények érvényesítését. A végső cél pedig, összegezhetjük, az, hogy Tittmann János, Gyurcsány Ferenc és társaik megmene- kedjenek a börtöntől, hogy egyetlen egy bírósági tárgyalásra se kerüljön sor az elmúlt nyolc esztendő ország-félrevezetőinek gyanús ügyletei kapcsán. G.l. hidlap.net hídlap 27
