Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-19 / 37. szám
címlapon kormányváltásokat követően 1998. novemberében végül megállapodtak a felek, szeptember 16-án a két kormányfő, Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda a Duna közepén, a Rákóczi hajó fedélzetén írta alá a híd újjáépítéséről szóló egyezményt, december 22-én az Európai Unió és a Magyar Köztársaság közötti pénzügyi szerződés is létrejött, megkezdődhetett az építkezés. 2001. március 14-ére készültek el a Mária Valéria híd első vas- szerkezeti elemei, melyeket júniusban és júliusban emeltek a helyére az esztergomiak élénk érdeklődésének kíséretében. Augusztus 11 -én elkészült az összeköttetés a két part között, amelyet söröshordó- gurítással ünnepeltek. Magyar oldalról Meggyes Tamás esztergomi, a szlovákiai oldalról Ján Oravec párkányi polgármester gurította a Duna-híd közepéig a két teli hordót, majd ott köszöntötték az építő magyar-szlovák Ganz-IS konzorcium munkásait. Az aszfaltozás és műszaki átadás-átvétel után elkészült impozáns új hidat október 11-én ünnepélyes keretek között, és többnapos fesztivál keretében adták át a forgalomnak. Nem csak híd, kapocs A Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló szerződés aláírása után nem sokkal elkezdődtek a tárgyalások egy határon átnyúló kisrégió létrehozásáról. Több kisebb együttműködési megállapodás után 2001. május 31-én megszületik az Ister- Granum Határ Menti Kisrégió, amelynek keretében 2002-ben már többek között megszervezték az I. Ister-Granum Regionális Ifjúsági Színjátszó Fesztivált, az I. Ister-Granum Népművészeti Fesztivált és az I. Ister-Granum Teremlabdarúgó Kupát, mely kezdeményezésekből azóta hagyomány vált. Az együttműködés alapjain 2003. november 17-én száz település polgármestere létrehozta az Ister-Granum Eurorégiót, amely nevét az itt egymásba fonódó Duna és a Garam folyókról kapta, és amely mind társadalmi, mind kulturális, mind pedig gazdasági szempontból a legeredményesebb együttműködés a Duna két oldalán élők, és egyben a két ország között. Az eurorégió tevékenységéhez kötődik továbbá a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend létrejötte, valamint a 2003 augusztusában az eurorégió napilapjaként induló Hídlap is. 2005-ben az eurorégió delegációja az újonnan csatlakozott államok eurorégiói közül elsőként mutatta be Brüsszelben, az Európai Parlament székházában fejlesztési tervét. Az esztergomi önkormányzat döntése értelmében négy éve működik már az önálló régiófejlesztési ügynökség, vagyis az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht., 2008-ban pedig megalakult Európa második ilyen jellegű szervezeteként az Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás. A Mária Valéria híd hatása a hétköznapi életben is érezhető. Esztergom forgalma még az elkerülő út ellenére is jelentősen megnőtt, az Esztergomi Ipari Park üzemeibe százszámra járnak át felvidéki munka- vállalók, rengeteg a vegyes vállalat, vagy a Magyarországon működő, de Szlovákiában bejegyzett cég, a magyar tulajdonban álló NZ-rendszámú autó, és bár változó iránnyal, de mindig virágzik a bevásárlóturizmus, és továbbra is szívesen járnak át az esztergomiak egy jó párkányi sörözésre. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a kedvező feltételek és a környező falvakban, városokban tapasztalt pozitív emberi hozzáállás ellenére a nagypolitika alaposan beárnyékolja a két ország közötti viszonyt. A sajtó évek óta hangos a szélsőséges nézeteket valló, Jan Slota magyargyűlölő kijelentéseitől, Robert Fico miniszterelnök pedig egyebek mellett azzal írta be magát a történelembe, hogy augusztus 20-án az Európai Unióhoz és a Schengeni Egyezményhez csatlakozott ország kormányfejeként kitiltotta Szlovákiából Sólyom Lászlót, az éppúgy az Európai Unióhoz és a Schengeni Egyezményhez tartozó Magyarország köztársasági elnökét, aki Révkomáromban, Szent István új szobrának avatásán mondott volna beszédet. Mindeközben a szeptember elsején életbe lépett, zavaros, ám sok szempontból ijesztő szlovák nyelvtörvény borzolja a kedélyeket, amely a felvidéki magyarokat durván korlátozná anyanyelv-használati jogukban. A híd ünnepe Bár a nyolc évvel ezelőtti újjászületéskor október 11-én rendezték az ünnepélyes avatást, a Mária Valéria híd elődjét 1895. szeptember 28-án adták át, ezért EszterA híd névadója Mária Valéria 1868. április 22-én, Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint Erzsébet bajor hercegnő legkisebb lányaként Budán született. Édesanyja igyekezett őt magyar nemzeti szellemben neveltetni, ezért tanítását Rónay Jácint püspökre bízta. 1890-ben feleségül ment harmadfokú unokatestvéréhez, Ferenc Szalvatorhoz, és tíz gyermekük született. Életüket a wallsee-i kastélyban élték, amelynek egyik épületében az első világháború idején katonai kórházat és öregek otthonát rendeztek be. Az ausztriai fordulat után Mária Valéria elismerte az 1919. évi Habsburg-törvényt, aláírta a lemondási nyilatkozatot, így megtarthatta vagyonát és Wallsee-ban maradt egészen 1924. szeptember 6-án bekövetkezett haláláig. 6 hídlap hidlap.net
