Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-08-29 / 34. szám

helyi história egyezett a légcsavaron található számmal, azaz: 161 471. A fentebb említett forrás, amely alapján arra lehet követ­keztetni, hogy hét repülő csapódott be a környéken, akkor került ismét a kutatók figyelmébe, amikor több olyan alkat­részből, amelyből csak egy van a repülőgé­pen, kettőt találtak. Ilyen volt például a kézantenna csonkja. Később, a marad­ványok beazonosításakor és tisztítása­kor előkerült egy másik gyártási szám is: 161 018. Ezek szerint ezen a helyen két repülőgép csapódott be. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a Fekete-hegyen lezuhant repülőgépről Pilisszentlélek idős la­kói közül többen említették, hogy az kétszemé­lyes volt, bár ez meglehetősen furcsa, hogy egy egyszemélyes vadászgépben ketten ültek, de aztán később a kutatót kiigazították, hogy az egy másik re­pülő, ahol két halottat találtak. Miklós Tamás szerint mindent összevetve, a környé­ken nincs tudomás más lezuhant repülőről vagy repülők­ről, így nagyon valószínű, hogy annak idején a Nagy- Szoplák tetején lezuhant gépeket emlegették végül is, egy nagy roncskupac és két holttest láttán a falube­liek nem tudhatták, hogy az két különböző gép. A leletek nagy területen való szétszóródásából és helyze­téből megállapítható, hogy a repülőgépek még zuhanás közben a fákon széttörtek, az utána keletkezett tűz nyo­mai pedig még közel 60 évvel az esemény után is látszódtak a talaj­ban, sőt erre utal a sok felrobbant 13 és 20 miliméteres gépágyúlőszer is. Volt azonban még egy repülőgép, amelyet szintén Dobay Pál ajánlott a fiatal bölcsész fi­gyelmébe, s szintén a kérdéses napon zuhant le. Ennek pedig valahol a Dobogókői út elágazásánál, és a Pilis-tetőre felveze­tő műút között kellett lennie. Ennek a maradványait 2004. április 24-én fedezte fel a csoport. Ez is egy Messerschmitt 109-es, immár az ötödik. „Időközben felvettem a kapcsolatot az Internet segítségé­vel néhány németországi kutatóval, akik készségesen a ren­delkezésemre bocsátották a JG 27 aznapi veszteséglistáját. Hét repülőt veszítettek és hét német pilóta holttestét szál­lították a pilisszentkereszti halottasházba. Öt repülőt talál­tunk (kettő holléte még kérdéses), de így szerintem már egy­értelmű. íme a kapott veszteséglista, amely alapján viszont már a nevek helyes alakját is megtudhatjuk: August Scharf őrmester, Erich Bindert főhadnagy, Heinrich Pothmann őr­mester, Hans Flor hadnagy, Werner Dittmann őrmester, Werner Tschertner őrmester és Wilhelm Brose őrmester” - részletezte Miklós Tamás. Mindezekből levonva a következtetéseket, a környéken még kell lennie két repülőgéproncsnak, melyek helyzetét a falube­liek segítségével próbálja meg behatárolni a fiatal kutató, aki kitért arra is, hogy miért is zuhanhattak le a gépek. „Három megoldás jöhet szóba: légörvénybe kerültek, vagy összeütköz­tek, vagy lelőtték őket. A légörvénnyel kapcsolatban: A Pilis vízválasztóként viselkedik, így könnyebben alakul itt ki légör­vény. Legvalószínűbbnek a következőt tartjuk: egy gép, vagy egyes gépek légörvénybe kerülhettek, ezek után összeütköz­tek, s ezért csapódtak be. Arra, hogy a kérdéses gépeket le­lőtték volna, nem találtunk bizonyítékot, bár több helybéli is ezt állítja. Ennek ellenére van egy olyan forrásunk, miszerint a német pilóták holttesteit csak azután szállították el a német hatóságok, miután bebizonyosodott, hogy nem partizántevé­kenység áldozatai lettek” - tette hozzá Miklós Tamás. Összességében 1944. március 19-én hét német repülőgép zuhant le a Pilisben Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt tér­ségében. Egy a Fekete-hegyen, egy a Pilis-nyeregben, ket­tő a Nagy-Szoplákon, egy pedig a Dobogókő-Esztergom- Pilisszentkereszt útelágazás mellett, a maradék két repülő helyzete azonban egyelőre még ismeretlen...

Next

/
Oldalképek
Tartalom