Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-29 / 34. szám
A magyar név újra szép lesz... A llamalapítási ünnepünk környékén el sem kerülhetjük a kérdést, hogy hol van a helyünk a világban, Európában. Ez most nem költői kérdés, amelyre a költő nem vár választ, hanem nagyon is valódi, időszerű. Ki-ki vérmérséklete szerint mondja ki, hogy szerinte hova jutott hazánk a rendszerváltozás kezdetének nagy visszatérési fogadkozásai óta. De legalább annyira érdekes az is, hogy a külvilágból milyennek látnak minket, magyarokat. Mint annyi mindenről, erről is van adat, statisztika, felmérés. Végül is egy ország, egy nép megítélése nem érdektelen a turizmus alakulása, a tőke beáramlása, az ipari értékesítés szempontjából. Munkahelyek ezrei múlhatnak azon, hogy a „Made in Hungary" felirathoz fanyalgás társul vagy elégedett csettintés. Olvasóim jól sejtik, hogy a nemzetközi összehasonlító felmérésekben hazánk az elmúlt néhány évben bizony visszafele csúszott, főként azokhoz mérve, akikkel versenyben állunk. Baráti versenyben, de versenyben; figyelemért, befektetőért, turistáért, nemzetközi befolyásért. A mostani világgazdasági bonyodalmak szinte minden országot megráztak, de nem egyformán, és a kilábálás esélyei sem azonosak. Ezért szomorú, hogy a magyar pozíció az ezredforduló óta nagyot romlott, például olyan mércén, mint a korrupció elterjedtsége, az állam eladósodottsága, a közhivatalok megbízhatósága. És bizony sokkal rosszabb a külföldi sajtónk a közbiztonság ügyeiben, továbbá a magyar rendőrségi fellépések és az erőszakos megmozdulások képei sem törlődtek ki nyom nélkül. Nos, ebben a helyzetben érdekes tematikus számot jelentetett meg a hazai marketing- szakma lapja, amelyben a szakírók azt firtatták, hogy miként áll Magyarország mint márka (brand), és hogyan lehetne vonzóbbá tenni a világ szemében a magyart, Magyar- országot. A sok érdekes és elgondolkoztató elemzésből kiemelésre kívánkozik az, amely problematikusnak, részben jellegtelennek, kontúr nélkülinek látja országunk mai megítélését, így a szerző a turizmus vagy az ipar fejlesztőinek a következőt javasolja: az ország régióit, városait, eseményeit kell reklámozni, és nem magát az országnevet. Vitatható, de van benne ráció. Ha megkérdezzük külföldi ismerőseinket, mi az, ami nekik jó és emlékezetes velünk kapcsolatban, akkor nagyon is konkrét dolgokat említenek: hangulatos bor-körutat, szép esti vízparti panorámát, a Balaton vizét, egy szép koncertet. Azt, hogy „a magyarok barátságosak" vagy,, a magyar konyha ízletes", nem mondják, hiszen amint mi magunk is jól tudjuk: van barátságos magyar és van orbitális tahó (főleg nagy autó volánja mögött); és bizony a magyar konyha jó itt, és nem jó amott. De vannak kellemes városaink és szép, szelíd tájaink: nagyon is sokszínű ez az ország. Magam nem adom fel a reményt, hogy az ország egésze (nekem és sokunknak: hazánk) ismét feljebb kerül a megbecsültség nagyon is létező nemzetközi listáján. De elfogadom a szakemberek javaslatát: tájak és témák reklámjára kellene inkább költeni, semmint olyan „országimázsra", amely mögött nincs átütő tartalom, és a kiadott sok pénzből kidobott pénz lesz (csak éppen néhányan abból is szépen lehasítják a magukét). Esztergom jó eséllyel lehet vezető márkanév, amely éppen ezzel erősíti a magyar „brand" pozícióját. Mint ahogy egy adott korosztályból való külföldiek számára a Sziget-fesztivál is alkotója az országképnek. Egy varázsos vadvédelmi túra vagy néptánc-tábor, szép zenei koncert, hatékony orvoskonferencia jobban építi a márkanevet, mint az általában vett magyar jellemzők költséges reklámozása. Az igazi természetesen az lesz, ha a magunk erejéből felemelkedünk a mostani állapotból. A megosztottság kifele is rossz reklám, de nekünk még többe van. A korrupció nem csupán egy a rossz statisztikáink közül: a fölösleges és drága állami pénzszórásnak, a vérforraló baráti osztogatásnak keményen véget kell végre vetni. Mindez látszólag messze vitt minket az államalapítás emelkedett kérdéseitől, de mégsem túl távol. Minden kornak megvan a maga feladata, mint ahogy minden személynek is. Ha mi most a magunk teendőit jól elvégezzük, a nagy közös ügyhöz is hozzátettünk valamit. 24 hídlap hidlap.net