Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-08-29 / 34. szám

közügy A komáromi incidens sajtóvisszhangja Nem csitulnak a kedélyek Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatását követően, mi több, szerdán Molotov-koktélt dobtak a budapesti szlovák nagy- követség épületére. Sólyom László a lehető leghatározottabban elítélte a tá­madást, közleménye szerint az ilyen erőszakos cselekmények soha, semmilyen körülmények között nem elfogadhatók, és rendkívül károsan befolyásolják az országok kapcsolatát. A köztársasági elnökkel szemben a szlovák kormánykoa­líció tagja, Jan Slota tovább szítaná a feszültséget: a szélsőségesen nacionalista politikus szerint terrorcselekmény történt Budapesten, amely a magyarországi szlovákellenes kampány következménye. Az alábbiakban komáromi incidenssel kapcsolatos néhány magyar és szlovák mér­tékadó orgánumban megjelent reagálásból ollóztunk. Magyarország Magyar Nemzet Online (Stier Gábor, augusztus 22) A szerző a „Pozsony a tűzzel játszik" című jegyzetében leszögezi: a hazafias érzelmek felkorbácsolása veszélyes játék, bár tagad­hatatlan, hogy a bajok elkendőzésétől a népszerűség feltornázásán át a nemzeti retorikára építő koalíciós partner szavazó­inak elszipkázásáig sok mindenre jó.(...). A halogató, óvatoskodó, a konfrontáci­ótól megrettenő diplomácia nemcsak a jogsértő magatartást bátorítja, hanem a probléma megoldását is csak elodázza. Ar­ról nem is beszélve, hogy hiteltelen és el­fogadhatatlan az a külpolitika, amely nem a nemzeti érdekekből indul ki. Magyaror­szágnak pedig elsődleges érdeke a kiál­lás a határokon túl élő kisebbségek mel­lett. Ez a kérdés nem eshet kisstílű hatal­mi harcok, belpolitikai csaták áldozatául, s e nemzeti konszenzuson alapuló szilárd háttér elég erőt adhat a higgadt, megfon­tolt és jogszerű, szélsőséges felhangoktól mentes, ám határozott fellépésre. E tekin­tetben elég lehetőség van még a diplomá­ciai eszköztárban. Adott esetben már nem kell félni a viszony további romlásától, így figyelmeztetésként akár haza lehet hívni a folyamatosan a szlovák hivatalokba ránga­tott nagykövetet is. Erre talán odafigyelne Európa, amiből talán Pozsony is értene. Népszabadság (Szilvássy József, 2009. augusztus 22.) Az európai normákhoz szokott külföldi szemlélőnek, érthetetlennek tűnhet ez a pozsonyi hisztéria, a példátlan szlovák diplomáciai nyomás, hiszen Sólyom László mégiscsak a szomszédos uniós tagország egyik városába készült. Csakhogy olyan országba akart belépni, ahol rövidesen hatályba lép a módosított államnyelvtör­vény, ahol a szlovák kormányfő a magya­rok lakta déli régiókba, úgymond missziós munkára terelné a tiszteletet parancsoló hagyományokkal rendelkező, mostanság azonban nacionalista irányvonalat követő Matica slovenská aktivistáit, ahol Ján Slota a szlovák államiságot jelképező kettős ke­reszttel hálózza be ugyanezt a területet, a zempléni hegyektől egészen Párkányig, s ahol Robert Fico a pozsonyi várudvaron Szvatopluknak, az „ószlovákok királyának" kíván mielőbb monumentális lovas szob­rot emelni, holott minden neves szlovák történész szerint a nagymorva fejedelem­ségben szlávok éltek. A szlovák nyelv jóval ezután, a szlovák identitás pedig évszá­zadokkal később formálódott. Méghozzá csaknem ezeréves együttélésünk idején, amelyet a jelenlegi kormánykoalíció leg­szívesebben letagadna. Ebbe a vonulatba zúdult be az elmúlt két nap hisztériája. Szlovákia SME A pozsonyi SME napilap szerint a kormány hivatalosan is tudott Sólyom látogatási szándékáról, ám ezt a szlovák külügy ta­gadta. Fico szerint nem két hónappal, ha­nem 6-7 nappal az avatás előtt kaptak tá­jékoztatást a magyar államfő ünnepségen való részvételi szándékáról. A szlovák kül­ügyminisztérium szerint muszáj írásban is jelezni a szándékot, ennek ellentmond a magyar külügy és egy cseh szakértő véle­ménye is. Weiss tudott róla Peter Stano szlovák külügyi szóvivő meg­erősítette, hogy Sólyom László informál­ta a budapesti szlovák nagykövetet, de szerinte az elnöki látogatásról szóló ér­tesítésnek írásban kell megjelennie, nem szóbeli formában. Ezzel ellentétes véle­ményem van Ladislav Spacek, cseh pro- tokoll-szakértő, aki azt állítja, hogy a szó­beli tájékoztatás egy általános bevett el­járás, amellyel a hasonló látogatásokról tájékoztatnak. Sólyom László ugyancsak megemlítette, hogy Peter Weiss (buda­pesti szlovák nagykövet) folyamatosan tájékoztatta az elnök külügyi tanács­adóját. Weiss-nek azt kellett mondania, hogy a szlovák elnök augusztus 21-én szabadságon lesz. Stano ezt a kijelen­tést nem cáfolta, azonban azt állította, hogy Weiss csak mint lehetséges dolog­ról informálta. „A magyar köztársasági elnök teljesen szabályos módon jelezte a látogatását" - állítja Ladislav Spacek, cseh diplomáciai protokoll-szakértő. SME (TASR) (augusztus 24.) Fico: István király zászlaja alatt zajlott a legkeményebb magyarosítás Robert Fico szlovák kormányfő szerint az első magyar zászlaja alatt zajlott a leg­keményebb magyarosítás. „Tehát most senki ne tegyen úgy, mintha István va­lami szlovák lett volna. A mi királyunk Szvatopluk és nem István," jelentette ki a szlovák távirati irodának. "Egyik olda­lon a révkomáromi önkormányzat meg­tiltja a Szent Cirill és Metód (elhelyezé­sét köztéren), amely hálátlan módon a "Matica slovenská" (szlovák kulturális és közművelődési egyesület - erősen naci­onalista háttérrel) balkonján foglal jelen­leg helyet, másrészről viszont egy gyö­nyörű helyre állítják István király szobrát, akit most úgy kínálgatnak nekünk, mint­ha a mi királyunk lenne," mondta Fico miniszterelnök. „Néha az az érzésem, hogy nem Szlová­kiában élek, mert ha valaki követi a ma­gyar sajtót és médiát, akkor észrevehe­ti, hogy mindenki a magyar köztársasági elnökre volt kíváncsi. És amikor a szlovák médiát vettem szemügyre, akkor ponto­san ugyanez volt az érzésem, vagyis hogy a magyar államfő oldalán állnak," konsta­tálta Fico. hídlap hidlap.net hídlap 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom