Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-22 / 33. szám
helyi história Oravetz Ferenc Párkányban nem beszélhetünk műemlékek, emléktáblák, emlékhelyek tömkelegéről, mégsem vigyázunk kellőképpen történelmünk még meglévő darabjaira. A város múltját és egykori lakóit megidéző építmények, emlékhelyek közül elsősorban a római katolikus templomot, az egykori zsinagógát, Bartusz György „regélő szikláját“ a városháza előtti parkban, az 1683. évi párkányi csata emlékére tavaly felavatott Sobieski-szobrot említhetjük. Néhány további épület, mint az egykori takarékpénztár (nemrégiben még a VUB banknak adott helyet), a templommal szemben álló egykori járásbíróság, az ipartestület egykori székháza (ma nyugdíjas klub), a községi nagyvendéglő /ma galéria/, a Múzeum és Hídőr- ház (egykor a Franki család lakhelye) szintén jeles idők tanúi. A Szent Imrének szentelt korai barokk stílusban épített római katolikus plébániatemplom a 18. század elején épült Kollonich Lipót érseksége (1695-1707) alatt. Kertjében látható egy 1766-ból származó műemlék jellegű barokk kálvária, amelyet az 1790-es években helyeztek át ide eredeti helyéről, azaz a nánai úti elágazásnál lévő dombocskáról. A 19-20. század fordulójának gazdasági fejlődését fémjelző gyárak közül ma már csupán a Tímár testvérek malmának modernizált változata üzemel a nánai úton. Renner Gáspár téglagyára, amely A gurgyali kereszt, tatarozásért kiállt Helytörténeti séta Párkány-Fő utca3. RG monogrammal bocsátotta piacra termékeit, valamint Schrank Salamon ecetgyára eltűntek az idő sodrában - ezeket ma már csak hírből ismerjük. Az 1842-ben épült Franki-féle keményítőgyárat pár éve lebontották. Helyén azóta a tervezett pláza gödre éktelenkedik hatalmas gaztenger által övezve. A város jellegzetes színfoltja volt az ún. keramit-út, amely Párkány központjából vezetett a vasútállomásig. Ennek „köveit” valamikor a múlt század hatvanas éveiben szedték fel - csak néhány darab maradt mutatóban a városi múzeumban. A város századfordulós fejlődése kapcsán említést érdemel Rogrün Ede gyógyszerész, aki sokat tett Párkány fejlődéséért. O létesítette a város első postáját, és ő bábáskodott a Párkányi Takarékpénztár születésénél is. Hosz- szú időn keresztül a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Testület díszelnöke volt. Földi maradványai a párkányi régi temető kápolnájában nyugszanak, amely a Rogrün család sírboltja. A zsidó temetőben találjuk Wertner Mór sírját, emléktábláját pedig a sétálóutcában. Az egykori járási tisztiorvos középkori történelmünk jeles kutatója, genealógiai művei ma is alapvető forrásmunkák. A kor jeles személyiségei közül még megemlíthető a párkányi születésű Sebők (Sternfeld) Zsigmond, aki számos helyi vonatkozású elbeszélésével kötődik mind Párkányhoz, mind Esztergomhoz. Mackó úrról, Dörmögő Dömötörről, Csutora Jancsiról szóló könyvei a magyar ifjúsági irodalom klasszikus alkotásai. E felsorolás értelemszerűen nem lehet teljes. A cikknek sem az a célja, hogy átfogó képet nyújtson Párkány műemlékeiről és jeles fiairól. Ezek pusztán kiragadott tények annak érzékeltetése céljából, hogy vannak megőrzött értékeink, ugyanakkor fájó veszteségeink is, amelyek szaporodhatnak, ha nem ápoljuk, ha kellőképpen nem vigyázunk rájuk. A város területén számos olyan érték van, amelynek fennmaradását veszély fenyegeti. Ilyen például a Gurgyalban található Krisztus-kereszt, vagy az 1850-ből származó kőkereszt a Garamkövesdre vezető út mentén. A város különböző pontjain elhelyezett szobrászati alkotásokról nem beszélve. Ide lehet sorolni az 1838. évi árvízre emlékeztető márványtáblát is, amely néhány hétre „eltűnt” a Fő utca 57. számú ház faláról (egyszerűen levakolták!). Ma már azonban újra megtekinthető. Kereszt a Kövesd felé vezető út mentén Egy közösség nemcsak a nyelvében él, hanem történelmi, kulturális, művészeti és építészeti hagyományaiban is. Őrizzük meg értékeinket, hogy őseinktől kapott városunkban ne csupán bevásárló- központokat és sivár tömbházakat örökítsünk unokáinkra! hidlap.net hídlap 31
