Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-11 / 32. szám
helyi história A román kori Bény műemlékei liHBfflMcffiWH Bény hatalmas körsáncairól, román kori prépostsági templomáról, illetve körtemplomáról nevezetes. E műemlékek messzi korok üzenetét hordozzák, s különlegességük abban áll, hogy kevés hasonló építészeti emlék maradt fenn a Kárpát-medencében. A bényi műemlékegyüttes leírásához Haiczl Kálmán 1937-ben megjelent tanulmányából merítettünk. A sáncok eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyesek a kvádok művének tartják, mások római sáncoknak tekintik azokat és Marcus Aureliusnak a kvádok ellen Kr. u. 173-ban indított hadjáratával hozzák kapcsolatba, amelynek idejében születhetett a filozófus császár Elmélkedéseinek első könyve. A rómaiak a limes védelmében a későbbiek során is jelen voltak, amiről legékesebben az 1960-as években a falu határában talált késő császárkori arany pénzérmékből álló lelet tanúskodik, amely a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi vármúzeumában látható. Bény község Hunt német lovagnak Byn nevű fiától nyerte nevét, akinek hűséges szolgálatai jutalmául adományozta István király mindkét Bényt. A történeti néphagyomány úgy tartja, hogy államalapító királyunk a bényi sáncokban gyűjtötte ösz- sze Koppány ellen vezetett hadait, köztük Byn lovagot is. A prépostság és a monostor 1217 után épült, akárcsak a mellette levő körtemplom is. A tizenkét apostol tiszteletére épült rotunda önmagában is egyedi építészeti értékeit különleges akusztikája fokozza. A belső falában kiképzett 12 ülőfülke mind más énekhangot képez, ami sajátos hangzást biztosít az itt énekelt énekeknek. A rotunda egykoron gazdag freskódíszítéséből mára csak töredékek maradtak fenn. A kisbényi premontrei prépostság alapítását az 1732. és 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek Lampert ispánnak tulajdonítják. Mások azonban Omode ispánt tekintik a prépostság alapítójának, aki - mielőtt II. Endre királlyal a szentföldi hadjáratra indult - erre fogadalmat tett. Haiczl Kálmán a sági konvent 1273-ban kiállított végrendelkezési oklevele alapján azonban Omode ispán fiának, István mesternek tulajdonítja az alapítást. Ennek alapján a monostor alapítása a 13. század közepére tehető. Eredetileg az esztergomi Szent István prépostsághoz tartozott, 1294-ben a Sion-hegyi apátság fíliája lett, majd 1516-ban a sághi premontrei prépostság felügyelete alá került. A mohácsi vészig a prépostságról semmi adatunk nincs, jeléül annak, hogy háborítatlan békének örvendett. Az első csapás már 1530 előtt érhette, mert az esztergomi érsekség 1530. évi jövedelmének összeírása „a török által okozott károk"-ról tudósít. Az 1532. évi összeírásban azt olvassuk, hogy Bényt a török pusztítás után Balassa Menyhért foglalta el. Bényből a monostor szerzetesei is elmenekültek. I. Ferdinánd király a nagyszombati jezsuita kollégiumnak adományozta. Az 1664. évi török ellen vívott háborúban de Souches a bényi sáncok közé menekült törököket levágta. Bécs felmentése után a felszabadító hadjárat alatt az erre vonuló lengyel hadak Bényt teljesen elpusztították. Az 1696-ban Nagybény Bottyán János zálogbirtoka. Lakosai a gyakori katonai beszállásolások és átvonuló katonaság zsarolásai miatt pusztán hagyták falujukat. Kisbény az esztergomi káptalan birtoka. Pusztult falu, ahol templomok, kápolnák romjai láthatók. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1709-ben az esztergomi császáriak a bényi sáncok kijavításához fogtak, hogy azokat őrséggel elláthassák, s ezzel Érsekújvár élelmezését megnehezítsék. Az újjáépítés csak a szatmári béke után vehette kezdetét. Ekkorra a bényi monostor, a mellette levő Szent Katalin-kápol- na és az apostolok kerek kápolnája már nagyon rossz állapotban volt. A monostorra szerzetesek híján nem volt szükség, így csak az apostolok kápolnáját javították ki. Palkovics Ferenc kéméndi plébános (1698-1731) elévületlen érdeme, hogy a kisbényi prépostság temploma, a magyarországi román stílű építészet e nagyszerű műkincse el nem pusztult, hanem ősi alakjában a mai napig fennmaradt. Palkovics az 1720-as években újíttat- ta fel a templomot, amelyet Mednyánszky László c. püspök szentelt fel 1732-ben. Wágner Károly jezsuita atya 1760 körül így ír: „A Garam folyó fölött emelkedő dombon látható a faragott kövekből épült kéttornyú templom, mely egykoron a premontreieké volt. Mellette fekszenek a monostor romjai, amelyeket magam is többször megtekintettem..." A templom festői fekvése a Garam felett nem veszélytelen. A folyónak sodrása ugyanis a dombot, melyen a templom áll, állandóan alámossa. A 19. század elején a vármegye a szentély körüli részt megerősítette. 1861-62-ben Crettier Ferenc plébános végeztette el az ismét szükségessé vált javításokat. A restaurált templomot Szcitovszky hercegprímás 1862. november 12-én szentelte fel Magyar- ország Nagyasszonya tiszteletére (eddig 30 hídlap hidlap.net
