Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-11 / 32. szám
címlapon Stephanus rex „Adj békét Uram” - énekli a kórus a nagysikerű „István, a király" című rockoperában - és joggal. Kevés nép mondhatja el, minta magyar, hogy első uralkodóját nem sokkal a halálát követően a szentek sorába emelte volna az egyház. Már a nagy király születésének körülményeit is az isteni beavatkozás misztikus csodái közé sorolja a hagyomány:,,... Az említett Géza fejedelem feleségét, kihez már közeledett a szülés órája, az isteni kegyelem vigasztalni ilyen látomással akarta. Megjelent ugyanis boldog István levita és első vértanú előtte, s így kezdett szólni hozzá: „Bízz az Úrban asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek a nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá. Rácsodálkozván az asszony így válaszolt: „Ki vagy uram, vagy mely néven neveznek?" Én vagyok István első vértanú, aki először szenvedett vértanúságot Krisztus nevéért. Ezt mondván eltűnt. Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta. Hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert a mi István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére..." Mindennek ellenére a magyar királyság megszületése bizony nem békés úton történt, és a harc a hatalomért gyakorta kísértett Árpád utódainak történetében. Gondoljunk csak István és Koppány ütközetére mindjárt Géza halála után. A nagyfejedelem azzal együtt, hogy felismerte a kereszténység felvételének szükségességét, minta nép fennmaradásának egyetlen zálogát, megváltoztatta az öröklődés rendjét. Eddig a seniorátus törvénye volt érvényben, amelynek értelmében a címet mindig Árpád nemzetségének legidősebb férfisarja örökli. Ezt most felváltotta a keresztény uralkodóházakban szokásos primogenitúra, vagyis, hogy az elhalt fejedelem legidősebb fia lett az örökös. Vazul minden bizonnyal keresztény volt, hiszen már apja, Mihály is megkeresztelkedett, István mégis valamiért „unidoneusnak", alkalmatlannak ítélte az uralkodásra, ezért helyette rokonát, a velencei dózse fiát, Orseoló Pétert jelölte utódául Imre herceg halálát követően. Erre Vazul állítólag merényletet tervezett a király ellen, hiszen István ítéletével ellentétben, aki „könnyű természetűnek tartotta", az új öröklődési törvény szerint őt illette volna a korona. Mind apjukról, Mihály- ról, mind róluk viszonylag keveset tudunk. Nevük mindenesetre elárulhat valamit. Mihály keresztény név, elvileg arra is mutathatna, hogy 972-ben Gézával együtt öccse is megkeresztelkedett. Ezt sem kizárni, sem megerősíteni nem tudjuk. Neve végső soron a görög Baszileiosz, közvetlenül pedig az orosz Vaszilij névből származik. Hogy István a már hosszabb ideig fogságban tartott Vazult véglegesen alkalmatlanná tegye az uralkodásra, megvakíttatta és fülébe forró ólmot öntetett, fiait pedig száműzte az országból. Tudni kell, hogy a 11. században a megvakítás nem büntetés volt, hanem a maga módján „emberséges"politikai fegyver trónkövetelők hatástalanítására. András, Béla és Levente mindenesetre külországba menekültek. István halála után Orseoló Péter elfoglalta a trónt, de nem tudott -sőt talán nem is akart - alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz, ráadásul a közvéleményt is ingerelte, hogy a jogos örökösök helyett egy idegen állt az ország élén. Mindehhez hozzákapcsolódott, hogy Péter az érett feudalizmus korát élő Itáliából érkezett, a hazai állapotok idegenül hatottak rá. Gizella királynéval is méltatlanul bánt. A főemberek végül elűzték és Vazul fiait hívták haza, hogy folytassák az István által megkezdett művet, hiszen nem arról volt szó, hogy vissza kívántak volna térni a pogány szokásokhoz, noha a hazatérő fiúktól bizonyos források szerint egyesek kimondottan ezt kérték, egyszerűen Árpád utódait szerették volna a magyar trónon látni. Vazul további története homályba vész, annyi azonban bizonyos, hogy legidősebb fia lett végül a magyar király I. András néven. Varga Péter Dénes
