Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-08 / 31. szám
közügy Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó a magyar nyelvért Pünkösdváró Európa Magyarországon, és - joggal mondhatjuk- Európa-szerte nincs újságot olvasó, a politika vagy a közélet iránt valamelyest is érdeklődő ember, aki ne tudná, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a magyar nyelv diszkriminációját tartalmazó törvénymódosítást, amelynek értelmében akár 5000 eu- róra is büntethető az, aki megsérti a törvényben foglaltakat. Varga Péter Dénes S tílusosan „magyarra fordítva" ez any- nyit jelent, hogy a nyilvános érintkezésekben szlovákul kell használni például a szlovákiai földrajzi neveket. Ebbe a helységneveken kívül beletartoznak az utcanevek, folyók, hegységek, tájegységek nevei is. Mivel azonban a „nyilvános érintkezés" fogalmát egyetlen törvény sem definiálja Szlovákiában, a szokásjog alapján ebbe a kategóriába tartozik mindenféle, nem magántársaságban elhangzó kijelentés. A kórházakban, egészség- ügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A kisebbségi iskoláknak szeptembertől két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt, a tanároknak szlovák nyelvvizsgát kell tenniük. Aki pedig helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetésben részesítik, melynek nagysága 100-tól 5 ezer euróig terjedhet. Sólyom László államfő szerint összeegyeztethetetlen a nemzetközi törvényekkel és az unió értékrendjével a kisebbségi nyelv- használat korlátozása Szlovákiában. Mint mondotta, a problémát nem oldja meg a nemzetközi fórumok segítségével történő nyomásgyakorlás, radikálisabb fellépésre lenne szükség. Orbán Viktor szerint a felvidéki magyarokat sújtó nyelvtörvény fölkorbácsolta a kedélyeket, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. A szlovák nyelvtörvény olyan abszurditás, amelyet még a huszadik században sem engedett meg magának egyetlen állam sem. A The Economist brit gazdasági-politikai folyóirat írása szerint a magyar ajkú lakosság és a magyar politikusok is az anyanyelv használati joga elleni közvetlen támadásnak tartják a nyelvtörvényt. A brit hetilap mindemellett rámutat arra is, hogy a közelgő választások előtt ismét egy olyan témát sikerült találnia a szlovák félnek, amellyel népszerűségi indexét tovább növelheti. Robert Fico töretlen népszerűsége nem utolsósorban jó arra is, hogy a korrupcióról és a gazdasági hanyatlásról elterelje a figyelmet. Végezetül a lap értetlenségét fejezi ki, hogy manapság az Európai Unióban ilyesmi egyáltalán megtörténhet Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes. Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása, erőszakos nyelvi asszimiláció, az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes. Tovább fokozza a történet pikantériáját, hogy - amint arról már lapunk hasábjain korábban beszámoltunk- a július 14-i európai parlamenti választásokon jobboldali győzelem született, hazai részről pedig nem lehet kellően értékelni, hogy az EP új elnöke, a lengyel Jerzy Buzek, egyik alelnökéül éppen a fideszes magyar Schmitt Pált választotta, aki első és legfontosabb feladatának a szlovák nyelvtörvény elleni harcot jelölte meg Strasbourgban. ő, és az Európai Par24 hídlap hidlap.net
