Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-08-01 / 30. szám

exkluzív te Szittya nevű első esztergomi gépét. Ek­korra természetesen a gyár kinőtte a szip­kagyárat, így kapták meg - ismét Madaras Aurél segítségével - az egyébként üresen álló Deák Ferenc utcai Heischmann-féle szappangyárat, amelynek a helyén most a Tökház áll. Itt készült el végül a Rubik-féle Szittya 1. Ez a gép akkora sikert aratott, hogy Budapestről is eljött az akkori Kato­nai Légügyi Hivatal vezetője. A követke­ző gép a Vöcsök R05 volt. Rubik Ernő Pes­ten elkészítette a terveket, azután elhoz­ta azokat és Mitter Lajossal megépítették a gépet, melyet Rotter Lajos őrnagy „re­pült be'' - ahogyan szaknyelven mondani szokták. Ezt annyiért tudták eladni, hogy az árából kifizették az eddigi adósságokat, hiszen az anyagokat mindezidáig hitelből vásárolták. A Vöcsöknek olyan híre ment az országban, hogy egymás után jöttek a megrendelések. A Vöcsök R06-ot például Almásy László gróf, a neves Afrika-kutató megrendelésére készítették.- Eddig még mindig klubként működött az egyesület?- Igen, és soha nem volt pénzük. így ala­kította meg Rubik Ernő és Mitter Lajos az Aero-Ever Kft-t. 1938. március 10-én. Még ebben az évben történt, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben meghir­dette az egymilliárd pengős hadifejlesz­tési programot, melyből létrejött a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap. Az alapból az esztergomi Aero-Ever ötvenezer pengőt kapott fejlesztésre. A pénz kölcsön volt, amelyet repülőgépek formájában kellett törleszteni. Ebből a pénzből vásárolták meg a gróf Apponyi Albert utca (ma Árok utca) másik oldalán álló egykori kelmefes­tő üzemet. Megindult a szériagyártás, és az inasképzés. A Vöcsök, és ennek egysze­rűsített változata, a Tücsök alapozta meg valójában a gyár jövőjét. Szintén egy né­met repülő mintájára tervezte Rubik Ernő a magyar Pilis R08-at.-Ezek már igencsak a háború esztendei...-Valóban, de a cég kezdetben csak any- nyit érzékelt belőle, hogy időnként egy- egy munkását elvitték katonának. A fej­lődés hihetetlenül nagy volt, olyannyira, hogy 1943-ban már nem tudták teljesí­teni a rendeléseket annak ellenére, hogy Rubik Ernő - én tizenegy évig dolgoztam vele -, hihetetlen munkabírású ember volt. Olyan korán nem lehetett bemenni a gyárba, hogy ő már ne lett volna bent és olyan későn nem lehetett eljönni, hogy ő még ne maradt volna ott. Időközben el­készült a mai repülőtér is. Tervezték, hogy munkáslakásokat is építenek mellette, de erre már nem került sor, a front elérte Esz­tergomot, bejöttek és maradtak az oro­szok. A gyártás abbamaradt, a gyárat is ki­fosztották, ahogy akkoriban illett.- Hogy alakult a gyár sorsa a háború után?- Repülőgépgyártásról szó sem lehe­tett, hiszen nem volt megrendelő. A ko­rábbi ötszáz munkásból megmaradt mint­egy száz-százötven ember a szovjet had­sereg katonai teherautóinak a javításával foglalkozott, arról nem is beszélve, hogy Trianonhoz hasonlóan a szövetségesek ismét betiltották Magyarországon a re­pülőgépek készítését. 1947-ben alakul­hatott meg az OMRE, az Országos Magyar Repülő Egyesület. Újra megkezdődhetett Esztergomban a gyártás, persze a '48-ban már államosított gyárban, amelyet ettől kezdve Sportárutermelő Nemzeti Válla­latnak neveztek. Az ötvenes években is­mét nagy fellendülés következett a Ráko­si meghirdette „népi repülés" keretében. Ekkor viszont már motoros repülőket is gyártottunk - én 1951-ben kerültem ide- a Kánya majd a Futár nevű kisgépeket. Az igazgató egy Rostás nevű ember lett- szakmáját tekintve suszter -, a főmér­nök pedig Rubik Ernő. 1954-től lassan beszivárgott a gyárba a hadsereg, meg­kezdődött a hadászati gépek kezdetben javítása, majd gyártása. Rubikot elhelyez­ték, a főmérnök Lampich Árpád lett, ám ő nemsokára meghalt. 1959-ben kezdtük gyártani az időközben visszahozott Rubik Ernő tervezte R26-os Góbét már a Labor MIM égisze alatt. Ez volt a legsikerültebb oktató-kiképző gép.- Mikor fejeződött be Esztergomban a repülőgépek gyártása?- 1970-ben. Történt, hogy egy EV- 1K(azaz kísérleti), Fecske nevű géppel Csépán János berepülőpilóta lezuhant és életét vesztette.Több gépet nem gyártot­tunk Esztergomban. hidlap.net hídlap 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom