Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-07-11 / 27. szám

esztergom Lenger Világosan rámpaügyben A Bástya melletti rámpa elbontásával folytatódott a Fürdő Szál­ló-projekt a belvárosban, melyről a Magyar Nemzetben hétfőn a közvéleményt félrevezető tudósítás jelent meg, miszerint a munkába az önkormányzat jogerős bontási-építési engedély nélkül kezdett bele. Mint kiderült azonban Esztergom teljesen jogszerűen, saját tulajdonában és birtokában járt el. A hétfői Magyar Nemzetben jelent meg az az írás, mely sze­rint az esztergomi Bástya Áruház rámpáját engedély nélkül bontatta el az önkormányzat. A közvéleményt félrevezető cikk­ben olvasottakkal ellentétben azonban a városvezetés egyálta­A beruházás helyszínének hátterében a Bástya ormótlan tömbje így néz ki majd a leendő épületkomlexum Ián nem követett el jogsértést, mivel saját tulajdonában és bir­tokában eljárva kezdte meg a városkép-átalakító nagyberuhá­zást. A rámpa elbontása egyébiránt az érvényes jogszabályok szerint nem is engedélyköteles tevékenység, ráadásul nem mi­nősül rombolásnak, hanem egy többmilliárdos építkezés elő­készítő munkája, amely illeszkedik a régi-új városarculathoz. Az említett cikk szerint ezenfelül Horváth Béláné Kiss Hilda az épít­mény tulajdonosa, ám az előbbiek mellett ezzel is félrevezette a sajtóorgánum az olvasókat, mivel az egykori rámpa és a terü­let birtokosa az önkormányzat, így a város nem más, magántu­lajdonában tett kárt. Az írásban zárásként az is felmerült, hogy az érintett telkek egyesítéséről sincs jogerős határozata az ön- kormányzatnak, ezzel kapcsolatban azonban az esztergomi vá­rosvezetés hangsúlyozta, hogy egyrészt a munka telekegyesítés nélkül is szabályosan elvégezhető, másrészt pedig a telekegye­sítési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hibázott, ami miatt kénytelen volt a telekegyesítésről szóló határozatát formai okokból visszavonni. BOLODOGGÁ AVATJÁK MESZLÉNYI ZOLTÁN ESZTERGOMI SEGÉDPÜSPÖKÖT XVI. Benedek pápa július 3-án jóváhagy­ta Meszlényi Zoltán esztergomi segéd­püspök boldoggá avatását. A püspök életéről és a várható eseményről Erdő Péter bíboros beszélt a Vatikáni Rádió­ban: „Nagy örömet jelent a boldoggá avatás híre. Mindig úgy élt a papok em­lékezetében, mint vértanú püspök. Élnek még köztünk azok a paptestvérek, akik jelen voltak, amikor 1966-ban a rabte­metőben exhumálták, azonosították és elhozták az esztergomi Bazilika kriptá­jába"- fejtette ki a bíboros. Az esztergo­miak számára különösen jelentős ez az esemény, hiszen a boldogok közé emelt Meszlényi Zoltán földi maradványait már most áthelyezik a templomba a Szent Adalbert vértanú oltára alá. Itt helyezték el korábban Szent Adalbert ereklyéjét, amelynek hitelesítő püspöke Meszlényi Zoltán volt. Meszlényi Zoltán élete szoro­san kötődött az esztergomi Bazilikához, fiatal korától kezdve újra és újra ott szol­gált, így mindenképpen Magyarorszá­gon avatják boldoggá. MEGJELENT XVI. BENEDEK PÁPA HARMADIK ENCIKLIKÁJA Pápasága ötödik évében, Szent Péter és Pál apostolok ünnepére dátumozva jelent meg XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezde­tű szociális enciklikája, amelyben a Szent­atya VI. Pál pápa Populorum progressio című írásához kapcsolódva a jelenkor társa­dalmát érintő legalapvetőbb szociális kér­déseket vizsgálja „az igazságban való szere­tet fényében". A hat fejezetből álló mintegy hatvanoldalas enciklikában a pápa a sze­génység, az éhezés és az erőszak elleni küz­delem, valamint a béke, a környezetvéde­lem és éghajlatváltozás égető kérdéseiről, a teremtés iránti felelősségünkről, továbbá az emberi élet védelméről értekezik. A Szent­atya enciklikájával az egyház az emberiség tartós fejlődését kívánja előmozdítani. Az enciklika hét nyelven - olaszul, németül, angolul, franciául, lengyelül, portugálul és spanyolul - jelent meg kedden. Magyar for­dítása várhatóan a nyár végére készül el. EGYHÁZAK A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNYRŐL A Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövet­sége vezetői aggasztónak tartják, hogy Szlovákiában a közelmúltban elfogadott nyelvtörvény értelmében büntetni lehet a magyar nyelv használatát. Az elfogadott nyelvtörvény nemcsak a felvidéki kisebb­ségben élők jogait sérti súlyosan, hanem az alapvető európai értékeket és szabá­lyokat, így nem tekinthető pusztán egy ország belügyének, ezért az egyházak ké­rik a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy lehetőségeik szerint tegyenek meg mindent az európai testületeknél az elfo­gadott törvény visszavonására, az évezre­des zsidó-keresztény értékrend jegyében fogant európai együttélés szabályainak megtartására. 16 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom