Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-12-05 / 48. szám
régió Ki gondolta volna...!? Dubcek a párkányi hídcsonkon 1989 őszén Himmler György Az 1989-es csehszlovákiai „bársonyos forradalom" november 17-iki megemlékezései a szlovákiai csúcspolitikában éles pengeváltásokkal zajlottak. A liberális és konzervatív ellenzék képviselői nem fogadták el az állami megemlékezésre szóló meghívót mondván, abszurdum, hogy a rendszerváltás akkori ellenfelei sajátítsák ki a megemlékezéseket. A ma hatalmon lévő egykori kommunisták pedig azt hányták a rendszerváltás irányítóinak szemére, hogy lepaktáltak a kommunistákkal (!), miközben nem rostéiIték ecsetelni a kommunista rendszer előnyeit. A szlovákiai magyarok 1989-es szerepvállalásáról a szlovák lapok csak elvétve tettek említést, pedig a Független Magyar Kezdeményezés egy nappal korábban jött létre a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmánál. Némi elégtételt Václav Havel szolgáltatott, aki pozsonyi látogatása alkalmával november 18-án külön találkozott az akkori magyar politikai reprezentáció néhány képviselőjével. Ugyanezen a napon Somorján szervezett szakmai konferenciát „1989 és a szlovákiai magyarok" címmel a Fórum Kisebbségkutató Intézete, amelynek előadásai közül elsősorban az állambiztonsági szervek tevékenységét és aktáit feltárók váltottak ki jelentős érdeklődést. Végignézve a korabeli párkányi fotókat, majd rákeresve a Nemzeti Emlékezet Hivatalának honlapjára ( www.upn.gov.sk ), illetve a hasonló cseh oldalra ( www.abscr.cz ) meglehetősen érdekes információkhoz juthat az ember az akkori események szereplőiről, akik közül nem egy ma is jelentős tisztséget tölt be helyi- vagy országos szinten. Magyarán érdekes tapasztalat megtudni, hogy kik voltak a besúgók. A somorjai megemlékezés alkalmat szolgáltatott arra is, hogy az egykori FMK alapítói ismét találkozhassanak. Ebből az alkalomból látott napvilágot „A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) című 800 oldalas dokumentumkötet is, amely a rendszerváltás legjelentősebb résztvevőit szólaltatja meg." Ki gondolta volna akkor, hogy az egykori rendszerváltók közül néhányan azért nem jönnek el egy ilyen baráti találkozóra, mert látni sem bírják egymást. Helyi szinten országszerte csendes visszhangtalanságban zajlottak a megemlékezések, ha voltak egyáltalán. Párkányban és Esztergomban ma már padlásokon, könyvtárpolcokon porosodnak a rendszerváltás relikviái: a Fidesz által átcsempészett stencilgépek, vagy a Nyugaton kiadott és a párkányi kompon Csehszlovákiába csempészett szamizdat kiadványok - Havel, Simecka, Kundera és a többi cseh és szlovák disszidens írásai, amelyek aztán fiktív feladóktól indultak útnak a hazai ellenzékiek felé a párkányi posta- hivatalból 1988-ban és 1989-ben. Mígnem a postahivatal alkalmazottai közül valaki meg nem súgta, hogy jobb lenne most már más postahivatalokban feladni a további küldeményeket, mert itt nem biztonságos. S vajon ki őrzi még annak az 1989 májusában fogalmazott petíciónak a példányait, amely a járás magyar oktatásügyének és a kétnyelvűség maradéktalan biztosításának ügyében született, s amelyek aláírásának sok kárvallottja lehetett volna, ha nem jönnek a novemberi események és a rendszerváltás. Ki gondolta volna akkor, hogy - ahogy ma is - újra és újra szembesülnünk kell nyelvi jogaink csorbításának veszélyeivel!? A párkányi események kétségkívül legjelentősebb mozzanata az 1968-as „prágai tavasz" legendává nőtt vezetője, a reformkommunista Alexander Dubcek látogatása volt, aki a Zahovay szálló erkélyéről szólt a tömegnek, majd sétát tett a cson- kahídon, ahol a helyiek legfontosabb követelésével, nevezetesen a híd újjáépítésének igényével szembesült. Ugyanez az igény és az ezzel kapcsolatos várakozások fogalmazódtak meg spontán módon a párkányi Balassi Klub, illetve az esztergomi Balassa Társaság által szervezett december eleji szolidaratási tüntetésen is, amely a romániai események kapcsán valósult meg. Ez a civil kezdeményezés indította útjára a híd újjáépítésének ügyét, amely a kommunista rendszer helyi szekértolóinak leváltása melletta rendszerváltás legfőbb hozadéka volt helyi szinten. Dubcek látogatást tett a párkányi papírgyárban is, amelynek alapkövét épp ő tette le 1962-ben. Ki gondolta volna akkor, hogy a papírgyár először a vadprivatizáció, majd a mai válság áldozata lesz egyszer!? AJTO-ABLAK 25%+10% EXTRA TÉLI KEDVEZMÉNY!!! Előrendeléseket is felveszünk későbbi beépítésekre ÁRGARANCIÁVAL az év végéig!!! ESZTERGOM HŐSÖK TERE 15. (A körforgalomnál a kaszinó mellett), TEL.: 33/400-359 ESZTERG0M-KERTVAR0S VÍZIMALOM U. 2 (A Schmidt-villával szemben, az autómosó épületében) TEL: 33/887-187 www.iq-therm.hu Ingyenes helyszíni felmérés, szaktanácsadás és ajánlatkészítés. E-mail: iqtherm@juropnet.hu , Tel.: 33/887-187, mobil: 30/994-3328, 70/610-6278, 70/327-9382 38 hídlap hidlaD.net
