Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-12-05 / 48. szám

esztergom Teljessé vált a visegrádi országút fasora Zöldülő városkép A fásítási program részeként - Meggyes Tamás polgármester javaslatára - az el­múlt hetekben 105 platán és 95 hársfa került a 11 -es országút Esztergomból kivezető szakasza mellé - pontosab­ban a múlt hét végén került a földbe az utolsó platán is. A platánok a szenny­víztisztító telepre vezető bekötőút tor­kolatáig, a hársak sora pedig kijjebb, Csenkéig, sőt azon is túl, Szamárhegyig, a kerékpárút végéig tart. 200 fa az előző 242 mellé Utóbbiak ráadásul nem is a teljes mennyi­ség: 2007-2008-ban már 242 fát kiültettek ide az esztergomi helyhatóság megbízásá­ból. Akkoriban a táti főút mellé is került ha­sonlófasor. A mostani 95 a ritkábban álló fák közé került, hogy egységessé váljon a kép. A megrendelt 95 fányi kiegészítésből nyolc fa megmaradt a városházán. Ezeket a kü­lönböző, a tervezett ültetés helyéhez közel futó közművek miatt nem lehetett beállíta­ni a fasorba. Ám Esztergomban nem vesz­het el egyetlen közterületi fa sem: kettőt az esztergom-kertvárosi temetőbe ültetnek ki, ahol az elöregedett hársak pótlása vált szük­ségessé, hatot pedig a Dobó Katalin Gimná­zium sportpályái mellé telepítenek. Tittmann János (MSZP) kivágatta Mint ismert, Tittmann János MSZP-s kép­viselő 2007 januárjában milliós értékű fá­kat, összesen 17-et vágatott ki a Visegrádi útnál. Meggyes Tamás, szintén országgyű­lési képviselő (Fidesz), Esztergom polgár- mestere azonnal intézkedett, hogy a Do­rogról irányított dúlást leállítsák. A fasor ül­tetésének azonban van másik érdekessége is: a Tittmann által feldúlt, Esztergomhoz kö­zeli szakasztól egészen a Szúnyog-szigetig tart. Ott egy több futballpályányi erdő tűnt el a Duna-szigetről, amiben - mások mellett - Jónás László helyi képviselőnek (MDF) is tulajdonrésze volt. Jónás László (MDF) sem tudja? A zöldhatóság azóta sem jutott sem a tet­tesek, sem a megbízók, a valódi tettesek nyomára. Az viszont biztos, hogy az Eszter­gom által helyreállított Duna-ágba valakik visszadózerolták azt a földgátat, amin ke­resztül azóta is vígan jutnak a szigetre az illegális favágók és más dúlni vágyók. A tu­lajdonosok pedig azóta sem tettek semmit a sziget és a szigeti erdő védelmére. Sem a behajtást nem próbálták megakadályozni, sem a fakitermelést. Igaz, mindkettőről az a vélemény terjedt el Esztergomban, hogy éppen az erdőtulajdonosok akartak hozzá­jutni a kitermelt fa hasznához és az esetle­ges biztosítási összeghez. Erre a kérdésre láthatóan Jónás László­nak sem akaródzott válaszolnia, amikor egy testületi ülésen éppen Búbánatvölgy természetvédelmének ürügyén próbálko­zott interpellációval.-tsin­Közmeghallgatás a művelődési házban Kérdések és válaszok estéje Sok esztergomit érdekelt a december 2-ára meghirde­tett közmeghallgatás. Főként azok kérdeztek, akik írás­ban is megküldték kérdéseiket, melyek között voltak évről évre visszaköszönök is, mint a piac és autóbusz-pályaudvar elhelyezése. Több mint két órán át záporoztak a kérdések Meggyes Tamás polgármester felé a Zsinagógában megtartott közmeghallgatá­son. Szó volt a Bánomi áttörésről, valamint az elkészült új útsza­kasz parkolási lehetőségeiről, esetleges új, a várost elkerülő út építéséről. A polgármester a Bánomi áttöréssel kapcsolatban el­mondta, évtizedes közlekedési problémára adott megoldást a Bánomi áttörés megépítése, hiszen így két útvonalon lehet át­szelni a várost a korábbi egy főútvonal helyett. Közlekedési szak­hidlao.net emberek vizsgálták annak a lehetőségét, hogy a teherforgalom számára a várost elkerülő út miként épülhet meg, de mint ki­derült, a domborzati adottságok erre nemigen adnak lehető­séget. Szinte minden közmeghallgatáson felvetődik a városi piac és az autóbusz-pályaudvar elhelyezése. Erre kész koncep­ciója van a városnak, azonban a piac áthelyezését a tulajdono­si helyzet akadályozza, az autóbusz-pályaudvar elhelyezésénél pedig a gazdasági válság okozta kényszerű takarékosság okoz időbeli csúszást. A felvetett témákkal kapcsolatban Meggyes Ta­más hangsúlyozta, hogy a városvezetés tíz éve azon dolgozik, hogy ne csak egy pillanatnyi helyzetnek megfelelő megoldást adjon, hanem tíz-tizenöt évre előre gondolkodva történjenek a fejlesztések. Erre jó példa a Bánomi áttörés kiépítése, hiszen amikor 2000-ben elkezdték, még csak nyolcezer személygépko­csi volt Esztergomban, hét év múlva már tizenkétezerre nőtt ez a szám. A város belső közlekedését illetően így előre gondolkodva tudtak megoldást nyújtani. Akárcsak az élményfürdő építésével, amely új idegenforgalmi lehetőséget ad arra, hogy a városba lá­togató másfél millió turista, ne csak egynapos kirándulásra ér­kezzen Esztergomba. Szóba került a fásítási program is, amely­nek során az elöregedett, igénytelen fák helyére nagy lombú díszfák kerülnek kiültetésre, amelyek nem takarják el a házakat és így a régi, műemlék jellegű házakból álló utcasorokat nem ta­karják el a fák. Zárásképpen elhangzott: akik írásban korábban beadott kér­déseikre nem kaptak szóbeli választ a közmeghallgatáson, azok­nak írásban válaszol a polgármesteri hivatal. Muzslai Ágnes hídlap 23 Hbv További részletek és videó: www.etvonline.hu weboldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom