Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-11-14 / 45. szám
exkluzív Beszélgetés Horváth József kályhásmesterrel A tűzhely melege Varga Péter Dénes A viszonylag hosszúra nyúlt ősz után már javában tart a fűtési szezon, ilyenkor talán még gyakrabban megfordul az emberek fejében, hogy egyáltalán nem mindegy, mivel és főleg mennyi pénzből sikerül átvészelnünk a közelgő téli hónapokat. Emlékszem, egy időben rendre látni lehetett a porták elé kirakott, használaton kívül helyezett cserépkályhákat, hiszen új, modernnek nevezett alkalmatosságokra cserélték az emberek a régit. Eljött az olajkályhák, az éjszakai árammal működő villanykályhák, majd a központi fűtések ideje, akkoriban olcsón, kényelmesnek mondottan és könnyen kezelhetőén. Azután napjainkra kiderült, hogy egészségesebb, tisztább és olcsóbb fűtés nem létezik, mint a cserépkályha. A szebbnél szebb csempékből készült, joggal mondhatjuk, hogy „bútordarabok" ismét reneszánszukat élik. E hagyományos és megújuló fűtésről Horváth József kályhásmesterrel beszélgettünk.- Valóban rájöttek az emberek arra, hogy egy jól megépített cserépkályha ugyanazt a légteret 60-70 százalékkal olcsóbban melegíti föl a lehető legkellemesebb hőfokra, szabáiyozhatóan, kedvünk szerint, arról nem is beszélve, hogy mennyivel tisztábban, mint bármi más fűtési forma.- Mitől jól megépített egy cserépkályha?- No, erre nehéz válaszolni. Jómagam édesapámtól tanultam, de nyugodtan mondhatom, hogy nálunk a családban ez tradíció, hiszen apai ágon összesen kilencen voltunk kályhások, igaz mára talán csak hárman maradtunk, én is nyugdíjas vagyok.- Emlékszem rá, hogy abban a házban, amelyben felnőttem és most történetesen vendéglőként működik, még az édesapja rakta a kályhákat. Ritkán járok arra, de ha belépek, mindig a cserépkályhára vetődik elsőként a tekintetem, mert azt Horváth úr rakta át utoljára még az én ifjú koromban.- Annak van már vagy harminc esztendeje. És még mindig működik? Jóleső érzés hallani. Különösen ha belegondol abba, I 26 hídlap hogy egy cserépkályha több, mint egy fűtési alkalmatosság, az valóban bútordarab, hiszen nagyon szépeket, ízléseseket lehet megrakni olyat, amilyet a megrendelő megálmodott. Arról nem is beszélve, hogy egy száz légköbméteres lakást ki lehet fűteni maximum 40 mázsa fával, és ez bizony nem elhanyagolható szempont. Ráadásul egy jól megépített kályhát, amit valóban úgy is használnak, ahogyan azt a mester elmondja, megmutatja, elegendő egy évben egyszer begyújtani, hiszen másnapra mindig marad annyi parázs, hogy csak rá kelljen tenni a fát és a tűz ismét meggyullad benne magától.- Emlékszik-e arra a kályhára, amelyet először rakott az édesapjával?- Bizony emlékszem. 1954-ben történt Orosházán. Volt ott egy kis üzem, ahol a csempéket is gyártották. Akkor már tanuló voltam édesapám mellett. Azután jött a forradalom, a cég tönk- 1 rement, így kerültünk Békéscsabára, de leginkább vidéken dolgoztunk, jobbára jártuk az országot és építettük a kályhákat. Sokat dolgoztunk. 1956-ban Székesfehérváron egy év alatt 254 cserépkályhát építettünk. Igaz, naponta tizenkét órát dolgoztunk, reggel hattól este hatig.- Attól a perctől kezdve, hogy a tulajdonos a mesterrel megvásárolja a kiválasztott csempét, egészen addig, amíg abból kályha lesz, mi történik?- A vásárláshoz feltétlenül szükség van a kályhásra, hiszen ki kell mennie, fölmérni, hogy mekkora területet akarnak kifűteni, milyenek a nyílászárók, mekkora lesz a hőveszteség és így tovább. Ezután kerül sor az építésre, ami már valóban komoly munka. Ma már kétféle csempét is árulnak. Az egyik, amelyik gyárilag méretre vágottan kapható, azt jóformán nem kell faragni vagy csiszolni, ha a kályhás nagyon pontosan indul, vízmértékkel egészen az aljától kezdve, akkor könnyű megépíteni. Azután vannak még a natúr tik' Wlh.
