Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-02 / 17. szám
helyi história A maradandót alkotó bíboros: Szécsi Dénes LUUliüüldJ.ÜII 1440. február 15-én választották esztergomi érsekké a Balog nemzetségből származó Szécsi Dénest, akinek ősei között találunk nádorokat, kincstartókat és tárnokmestereket egyaránt. É desanyja, Garai Ilona történetesen Garai Miklós nádor leánya volt. Tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd Bolognában folytatta. Itt szerzett doktori diplomát 1434-ben, majd nyitrai püspök lett, ám innen hamarosan a megüresedett győri püspökségbe került. Később rövid időre egri püspök lett. Erre az időszakra esik, hogy elsőként az egri püspökök közül, már ekkor bíborosi kinevezést kapott. Ez azt jelentette, hogy tagja lett a pápaválasztó bíborosi testületnek, a konklávénak. 1440. február 15-én IV. Jenő pápa őt nevezte ki esztergomi érsekké. A nagyhatalmú, Rómában is ismert és elismert főpap döntő szerepet játszott az országos politika alakulásában is. Tehetségére különösen szükség volt, mert Luxemburgi Zsigmond halála után hazánk történetében bizony nehéz évtizedek következtek. A kíméletlen pártharcok közepette ráadásul a törökök egyre inkább fenyegették az országot. Albert király halála után Erzsébet a trónkövetelő Ulászló elől menekülve Székesfehérvárott hozta világra László nevű fiát, akit az érsek meg is keresztelt, sőt amint Beke Margit írja „királyi szentségekkel illette” a csecsemőt, aki V. Lászlóként uralkodott, noha még ugyanezen évben I. Ulászlót is királlyá választotta a bárók egy másik pártja. Dénes érsek testvére Tamás, Esztergomba vonult vissza, hogy védje a várost Ulászló és hívei ellenében. A kettős királyság végül 1444-ben ért véget, mikor Ulászló elesett a várnai csatában. László király kiskorúsága miatt az országgyűlés a nagyhatalmú bárót, Hunyadi Jánost választotta kormányzóvá, bár a király nem túlságosan szimpatizált a Hunyadi-házzal. Lászlót végül nagykorúvá válása után 1453-ban Szécsi Dénes cseh királlyá is megkoronázta, majd minden erejével a török elleni felkészülésre összpontosított. A közhiedelem szerint a déli harangszó a nándorfehérvári diadal emlékére kondul meg napjainkig, pedig ez így nem egészen igaz. III. Challixtus pápa 1456. június 29-én, mintegy könyörgésként, a győzelem kiesdése érdekében rendelte el a harangok megkongatását. A világraszóló győzelemnek mindenesetre nagy volt az ára. Számtalan kiválóság mellett ott esett el maga Hunyadi János és hű társa, a kereszttel a kezében harcoló ferences barát, Kapisztránói Szent János is. Ráadásul a király féltékenységében 1457-ben a budai Szent György téren kivégeztette Hunyadi Lászlót, az ifjabb Hunyadi fiút, Mátyást pedig Vitéz János váradi püspökkel két hónapig őriztette Esztergomban. A „megoldást” V. László váratlan halála jelentette. A püspöki kar Mátyás mellé állt, akit ugyan királlyá is választottak, de a Szent Koronával csak 1464-ben, annak visszaszerzése után sikerült felékesíteni. Magáról a királyválasztó ország- gyűlésről mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy bár az országnagyok is Mátyás pártjára álltak, magát az ország- gyűlést azért „biztonság kedvéért” körbevette a Hunyadiak magánhadserege. Bár a király és Szécsi Dénes viszonya nem volt mindig felhőtlen, a főpap személyes tekintélye határt szabott a közöttük lévő féltékenységből származtatott időnként felmerülő ellentéteknek. A bíboros egyébként - tiszténél fogva - személyesen vett részt Rómában V. Miklós, III. Challixtus és II. Pius pápa megválasztásán. Megbecsülését jól jelzi, hogy V. Miklós az érsek prímási méltóságát kiegészítette az „Apostoli Szentszék született követe” címmel is. Mindemellett nagy építtető hírében is állt. Neki tulajdonítják a Szent Adalbert-székesegyház restaurálását, az érseki palota, valamint az Esztergom városán kívül eső nyaralók építését, de ő szentelte fel a pozsonyi székesegyházat is. Minden tekintetben kiemelkedő egyénisége volt a hazai egyház törSzécsi Dénes esztergomi érsek síremléke ténetének. Nem véletlen, hogy a Bazilika építését befejező Simor János érsek Johann Huttererrel Hunyadi János mellett a főszékesegyház előcsarnoka számára felállíttatta Szécsi Dénes érsek szobrát is. A bíboros 1465. február 1-jén hunyt el Esztergomban. Földi maradványait a székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Címeres sírkövét a Bazilika kriptájában őrzik.
