Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-10 / 1. szám
esztergom Beérett a Szentgyörgymezői Kertbarátkor gyümölcse Átadni és őrizni a Pöltl Zoltán Városi elismerés átvételével ünnepelhette fennállásának negyvenedik évfordulóját a Szentgyörgymezői Kertbarátkor. Az Esztergomi Közösségért díjat múlt hét szombaton adta át az esztergomi vár patinás lovagtermében a város képviseletében Németh József alpolgármester. „A Szentgyörgymezői Kertbarátkor 1968. évben alakult meg a szó legszorosabb értelmében vett civil szervezetként, mert a kör ekkor még nem öltöztette magát a jogi értelemben vett egyesületi formába, de már úgy működött, mint egy közösség. A kertbarátkört alapították - úgy gondolom fölemlítésüktől nem tekinthetünk el - Erős Miklós, Kottra Dezső, Erős Sándor, Erős János, Molnár István, Kis-Szölgyémi József, Sárik István, Findt Márton, Erős József, Meszes József, Petróczy Gyula, Neuhauser Kálmán, Mánya József, Csente Lajos, Fiedler Gyula, Major László" - kezdte méltató beszédét Balogh Zoltán. Az Esztergomi Városi Gazdakör elnöke hozzáfűzte: a kertbarátkor megalakulásától napjainkig szervesen kapcsolódott Szentgyörgymező és a város életébe. A közösség eredendően azokat az érdeklődőket fogta egybe, akik közvetlenül vagy közvetve, de érdekelve voltak a kiskert gazdaságok művelésében, a termények hasznosításában, feldolgozásában, érdekeltek voltak abban, hogy az ősi, családi, paraszti hagyományokat őrizzék, megismerjék vagy megismertessék. Az alapítók jó földbe vetették el a magot, a közösség tagjai ma már heti rendszerességgel találkoznak abban az olvasóköri épületben, melynek létrehozásában, kialakításában már az elődök, átalakításában, korszerűsítésében az utódok meghatározóan kivették részüket. A Szentgyörgymezői Kertbarátkor hagyományt teremtett a mezőgazdasági szakmai kultúra terjesztésében, tagjai számára szakmai előadásokat szerveztek és szerveznek az egyesület vezetői. Évtizedes hagyománya van az új kenyér ünnepének, mely minden évben augusztus 20-án kerül megrendezésre és nemcsak a szűk közönség, hanem a város egészének ünnepe is. Ugyanígy hagyománnyá vált az ugyancsak ekkor megrendezendő terménybemutató is, mely a mezőgazdasági termények, kultúrák mellett a kézműves kultúrának is teret ad. Ekkor számos más alkotóközösség is jelen van, megmutatja tudományát az olvasókörben. Nagy ünnepe a köhidlap.net hagyományt zösségnek és Szentgyörgymezőnek a szüreti felvonulás, mely nemcsak a város lakossága, de a környék más települései által is érdeklődéssel kísért esemény. És nem hagyhatjuk szó nélkül a kertbarátköri, a városi eseményeket sem, melyek ma már olyan népszerűek, hogy borversenyeink régiós borversenyekké is váltak és azok rendezésében, és azokon indulóként részt vesznek egyre növekvő számban a határontúli bortermelők is. (...)"- fogalmazott Balogh Zoltán. A gazdakör elnöke hozzátette: a kertbarátkor alapszabályában az egyesület legfőbb céljai között jelölte meg a tagok érdekeinek képviseletét, a gazdálkodási szakértelem fejlesztését, a kisgazdaságok, a kertészeti tevékenység segítését, a természetes környezet megóvását, a tagok rendszeres találkozási lehetőségének biztosítását és szabadidejének hasznos és kultúrált eltöltésének előmozdítását. Visszatekintve az elmúlt 40 évre kétségtelen tényként állapítható meg, hogy az egyesület e négy évtized alatt mindenben megfelel ma is az elhatározott céloknak. De nemcsak megfelel, ezeket a célokat meg is valósította, el is érte." Balogh Zoltán zárszavában a következőket mondta: „És mi a mi dolgunk, mindannyiunké? Észrevenni a példát, mint amilyet a Szentgyörgymezői Kertbarátkor felmutat, hazavinni az általa őrzött és átadott hagyományt, tisztelni az embert, a földművest és szeretni a földet, mely maga az élet és a mi hazánk." A méltatást követően az Esztergomi Közösségért díjat a város nevében Németh József alpolgármester adta át a kertbarátkor tagjainak, a díjátadást követően pedig a város ünnepi fogadáson látta vendégül a kertbarátok közel nyolcvanfős tagságát a várban lévő lapidáriumban.
