Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-25 / 16. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Bottyán János életének regéje A történelem emlékei nemcsak a régi idők váraiban, házaiban, kolostoraiban és műkincseiben, hanem a „nagy idők nagy embereinek” históriájában is fellelhetők. Esztergomban sincs ez másként, s helytörténeti rovatunkban már nem egy példa volt rá, hogy jó pár jeles személyiség életpályáján keresztül meséltük a helyi históriát. így lesz ez most is, Kántor Klára főlevéltáros cikke a 17- 18. századi Esztergom legkarakánabb személyiségét, Bottyán János életét és annak sok, eddig kevésbé ismert részletét fedi fel az olvasók előtt. ✓ É letrajzírói nyomán a szakirodalomban elterjedt, hogy Bottyán János Esztergom-Alsóvárosban, elszegényedett protestáns nemesi családban született az 1640-es években. A család nemesi rangját biztosító armálist nagyapja szerezte, aki Somogy megyéből Bars megyébe, majd onnan Esztergom-Alsó- városba települt. Bottyán János életének első, nagyobbik fele - amennyire a forrásokból nyomon követhető - mégis Sellyén és Komáromban zajlott. Sely- lyén a jezsuitáknál volt szolgadiák egy ideig, majd - mivel rekatolizálása miatt családja kitagadta - tanulmányait félbehagyva katonai pályára lépett. Érsekújvár elestét követően Sellyén végvári katonának állt, ahol - a hagyomány szerint - ugyancsak korán kitűnt bátorságával, vitézi tetteivel. Katonai karrierje mégis a felszabadító háborúk megindulásával kapott igazi lendületet, s rövidesen meredeken felfelé ívelt. Részt vett Esztergom 1683-as visszafoglalásában, ahol ezt követően egy ideig a várbéli magyar lovasság főhadnagya lett. 1685-ben szerepet vállalt az esztergomi vár ellen indított török támadás sikeres visszaverésében. A Buda visszafoglalása alkalmával tanúsított vitézségéért I. Lipót 1687- ben megerősítette nemességét, illetőleg saját személyére vonatkozóan is nemesi címet kapott. Címere: pajzson egy vár kapuja előtt lovas vitéz látható, a pajzs fölött egy kardot tartó páncélos vitéz karja, a kard hegyén egy levágott török fej. A felszabadító háború során részt vett Vác, Belgrád és a délvidéki várak visszaszerzésében, amiért Lipót császár - az akkor már viceóbesteri rangban katonáskodó - Bottyán Jánost császári ezredessé léptette elő, s egy huszárezred tulajdonosává tette. Haditettei miatt vi- tézségi nagy aranyérem kitüntetést is kapott. Egyik szeme világát ezekben a harcokban - más források szerint végvári katona korában - veszítette el, amiért kortársaitól, katonáitól a Vak Bottyán nevet kapta. Az 1690-es évek második felében a Kecskemét-Cegléd-Nagykő- rös vidékének katonai parancsnoka volt. A karlócai béke (1699) után Esztergom megyei birtokaira vonult vissza. Esztergomhoz és Esztergom megyéhez fűződő viszonya, annak eredete máig sem kellően ismert. Itteni vagyonát minden valószínűség szerint főleg Józsa Pál özvegyével, Lakatos Judittal - egyesek szerint 1669-ben - kötött házasság révén szerezte, amit katonai pályája során hadizsákmánnyal és kitüntetéseivel tovább gyarapítóit. Bottyán János az 1690-es évek második felében már valóban kimutathatóan jelentős vagyonnal rendelkezett Esztergom megyében, az itteni nemesek között is jelentős, előkelő helyet foglalva el. Az 1698- as porció-kivetési tábla szerint (ahol a nemesek személyük után adóztak) adója a megyében - az esztergomi érsek - után a második-harmadik helyet foglalta el, időnként még a káptalant is megelőzve. A világi nemesek közül pedig messze kiemelkedően a legmagasabb adót fizette. Esztergom megyei vagyonának főbb összetevői a párkányi járásban zálogjogon birtokolt négy falu (Köbölkút, Kisúj- falu, Bátorkeszi és Nagybény) és két puszta (Gyiva és Felső-Béla), melyeket a gróf Pálffy, illetve a Józsa és Czétényi családoktól bérelt, de ezenkívül igen jelentős tétel ingatlanai közt az Esztergom szabad királyi város főterén álló háza és a sörfőzdéje, mely a Budai utca elején (ma Kossuth Lajos utca 3.) állott. Ez utóbbihoz Bottyán János - önkényesen - kocsmát is kapcsolt. Esztergom határában ugyanakkor kiterjedt szőlőkkel rendelkezett. Kocsmatartása és más téren is megmutatkozó önkényes magatartása, eljárásai miatt Esztergom várossal többször összeütközésbe került, melynek során egy ízben a városi bíró rátörette ottani háza kapuját és elfogatta. A város és Bottyán János közti konfliktusok fontos forrása volt a királyi város főterén emeltetett, két polgári telken álló háza is. Bottyán és Esztergom kapcsolatára vonatkozóan el kell oszlatni a Bottyán- irodalom két nagy, sokat idézett tévedését, mely szerint Bottyán esztergomi, főtéri háza 1684-ben épült volna, s maga Bottyán azóta a királyi város lakója volt, valamint azt, hogy ez a ház nemesi kúria lett volna. Az első tévedéshez kapcsolódik az a szakirodalomban elterjedt vélekedés, hogy Bottyán Esztergom-Alsóvárosban 32 hídlap hidlap.net
