Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-18 / 15. szám
közügy Alkotmányosan is aggályos a privatizáció felé hajló vízművagyon-ügy A vízvagyont is eladná a kormány? Lenger Varga Péter A parlament gazdasági bizottsága március elején ugyan leszavazta Meggyes Tamás polgármester azon kezdeményezését, mely célul tűzte ki, hogy az önkormányzatok végre tulajdonba kapják jogosan járó vízművagyonukat, az esztergomi képviselő-testület ettől függetlenül azonban, a közelmúltbeli Duna szennyezést követően, továbbra is kiemelt napirendi pontként foglalkozik az üggyel. Esztergom ezért a régió településeivel összefogva szakmai petíciót nyújt be a parlament elé, hogy pont kerüljön az alkotmányosan is aggályos kérdés végére. E sztergom elsőként, az ország egyik legsúlyosabb vízszeny- nyezése után, tűzte napirendjére a kérdést, mely alapján az önkormányzat szeretné tulajdonba kapni a törvény által neki járó vízközmű-vagyonát, hogy működtethesse és megvédhes- se. Mint ismeretes 2004-ben a dorogi égetőből több mint száz köbméternyi különösen veszélyes anyag jutott a Dunába és a város ivóvízkészletét ellátó csápos kutakba. Akkor egy hónapon keresztül nem szabadott inni a csapvízből, pedig néhány órás átkötési munka alatt az esztergomiak a Szent István-kút vízét kaphatták volna, ám az ÉDV Zrt. mindezt megakadályozta, és azóta is bíróság előtt van ez az ügy. 2006-ban ráadásul szintén lezajlott egy második, hasonló szennyezés. A városvezetés emiatt egyik elsődleges feladatának tekintette és tekinti az ivóvízkészlet megvédését, ezért is ragadta magához Megy- gyes Tamás polgármester a kezdeményezést. Az elképzeléshez aztán több mint egymillió háromszázezer magyar lakost képviselő önkormányzatokkal vette fel a kapcsolatot a városvezetés, az ott élők többsége pedig az esztergomi álláspontot támogatta. Esztergomnak országos szinten egyébként még 604 sorstárs önkormányzata van az öt regionális vízmű-szolgáltató működési területén, melyből 343 csatlakozott az esztergomi kezdeményezéshez. A szűkebb térségben, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű területén 56 település érintett, ebből 52 társult, egy még nem küldte el támogató határozatát, egy település pedig még tárgyalja az ügyet, így csupán kettő, Tokodaltáró és Dorog nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Éppen ezért másfél évvel ezelőtt Meggyes Tamás polgármester, Knapp János Pál alpolgármester, valamint Székely Antal oroszlányi alpolgármesterrel közösen benyújtották a minisztériumnak azt a listát, melyeken a települések együtt jogszabály-változtatást valamint a vízművek tulajdonukba adását kérték, ám azóta érdemi lépést ez ügyben nem tett a kormányzat. Meggyes Tamás így március 4-én országgyűlési képviselőként törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé, ám a gazdasági bizottság szocialista képviselői lesöpörték az asztalról a kérdést. Ezt követően pedig úgy döntött Esztergom polgármestere, hogy következő lépésként társulva a környék településeivel szakmai petíciót is benyújt. Az, hogy az önkormányzatok egyébként nem kapják meg tulajdonukba víziközmű-vagyonukat, Bolvári Zoltán szerint alkotmányosan is aggályos, a jogi szakértő ugyanis kifejtette, hogy a rendszerváltáskor, a létrehozott önkormányzati törvény már rendelkezett arról, hogy a helyi vízellátás és csatornázás önkormányzati feladat, de ez a szabályozás meghatározta azt is, hogy a víziközmű-vagyont az önkormányzatok tulajdonába kell adni. „Esztergomon kívül további 604 önkormányzat érintett az ügyben, ennyi település nem kapta tulajdonba az ott lévő műszaki létesítményeket, berendezéseket, sem a működtető vagyont, mint például az eszközöket, járműveket, (gy lassan már húsz éve nincs pont ennek az alkotmányosan is vitatható kérdésnek a végére" - részletezte Bolvári Zoltán, hozzátéve, három évvel ezelőtt ezek az önkormányzatok elsődleges célként azt kérték, 14 hídlap hidlap.net
