Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-11 / 14. szám
sang László (ismert orgonaművész - a szerk.), hanem Baróti István tervezte. Nem a műszaki terveket készítettem, hanem a dolog hangi oldalát. Azt gondoltam én ki, hogy milyen hangszínek legyenek, milyen párosításban lehessen a hangszíneket, a sípsoroknak a hangját használni abban az orgonában.- Esetleg Magyarországon másutt is hallható olyan orgona, aminek a hangjait ön álmodta meg?- Akadt pár kisebb orgona, aminek az elkészítésében részt vettem, volt olyan is, amit teljesen egyedül képzeltem el. De énnekem úgymond „elég” (a legfontosabb) ez a két nagy hangszer, az esztergomi Bazilika-béli, mint első számú templomi orgona és a Művészetek Palotája orgonája, mint első számú „világi" orgona. Mindkettő hozzám kötődik, mindkettő nagy büszkeség, s bár senkinek sem mondom és mutatom, nekem jóleső érzést okoznak.- Esztergom kizárólag az egyháziságá- val szerepel az Ön életében, vagy valami mást is jelent?- Sok mindent jelent számomra, leginkább: a magyar történelmet. Például azért választottam a piros, fehér és fekete színeket az itteni orgona játszóasztalára, mert Esztergom bíborosi székhely, s ezért piros az orgona, a játszóasztal belseje. A művészet pedig tiszta kell, hogy legyen, ezért fehérek a billentyűk és a kapcsolók. Végül: a történelem során Esztergomra számos gyászos nap virradt, gondoljunk a tatár- és törökdú- lásra, és - hogy poénkodjak - a felszaba- dúlásra. Mindez a maga vészterhes következményeivel súlyosan rátelepedett a sorsunkra, a normalitásra, ezért az orgona fedőrészei feketék. exkluzív Baróti István 1940-ben az erdélyi Csíkszentdomokoson született. Orgonamű- vész-tanári oklevelét 1967-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pécsi Sebestyén, majd Gergely Ferenc növendékeként. A fővárosi II. Kerületi Járdányi Pál zeneiskolában kifejtett négy évtizedes pedagógiai munkássága során fiatal orgonisták nemzedékeit indította el útján.Tanítványai közül számosán nyertek felvételt közvetlenül az alapfokú zeneoktatásból a zeneművészeti főiskolára (ma: egyetemre), és szerepeltek eredményesen hazai és külföldi nemzetközi zenei versenyeken. 1980-tól az Esztergomi Érseki Flittudományi Főiskolán, 1992-től a zeneművészeti akadémia egyházzenei tanszakán is tanít. 1975 óta az esztergomi főszékesegyház orgonistája és karnagya, a Bazilika újjáépülő orgonájának a tervezője. A főtemplom felszentelésének kerek évfordulóin a Bazilika Strigonium énekarának karnagyaként vezényelte Liszt Ferenc Esztergomi miséjét, amelyet a Magyar Rádió 1986-ban egyenes adásban közvetített. Kórusával rendszeresen megszólaltatja Liszt többi miséjét, valamint számos mot- tetáját is. A nagy magyar zeneszerző vallási témájú műveinek egyik legkiemelkedőbb hazai tolmácsolója. Repertoárján szerepel Liszt összes orgonaműve, és orgonaátiratot készített a Funerailles című zongoraművéből. Itthoni hangversenyei mellett több európai országban (Németországban, Franciaországban, Romániában, Csehországban, Olaszországban és Ausztriában) vendégszerepeit. Orgonaszakértőként részt vett Magyarország orgonáinak teljes felmérésében (1985-1988 között) és számos hangszer tervezésében. A Bazilika orgonájának folyamatban lévő felújítása mellett a (Művészetek Palotája-béli) Nemzeti Hangversenyterem orgonája hangképének, diszpozíciójának tervezője, építésének művészeti szakértője volt. Esztergom képviselő-testülete Baróti Istvánnak 1993-ban a város zenei életét jelentősen gazdagító, európai hírnevét is növelő orgonaművészi, kórusvezetői és hangversenyszervezői munkásságáért, a székesegyház orgonájának felújítása érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért a Pro Űrbe Esztergom kitüntetést adományozta. Esztergom kapcsán - hogy „költői” legyek - eszembe jut az is, hogy ugyebár itt élt és alkotott Babits Mihály, és az egyik megkapó versében (ahogy az elő- hegyi házából letekint a városra) a főtemplom kupoláját úgy hasonlítja, hogy „mint óriás esőbuborék a Bazilika”. Egy másikban pedig azt írja: „és zeng a Bazilika”. Azaz a visszhangra is lehet gondolni, meg arra is, hogy hát ha már itt vagyunk, zengessük meg ezt az orgonát, zengjen bele a Bazilikába. Nekem ez a két sor egy kicsit ilyen éltető valami.- Afféle hitvallás?- Igen.- A Bazilikában, ugye, rendszeresen játszik. Máshol szokott-e adni orgonakoncertet?- Korábban tartottam hangversenyeket, többnyire Magyarországon, bár játszottam külföldön is, Franciaországban, Németországban, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, illetve Erdélyben hasonlóképpen, Székelyudvarhelyen meg Kézdivásárhelyen, bár én Csíkban születtem, ám ott nincsen orgona, csak gyönge kis hangszer. De amióta - mondjuk így - lejjebb szállt az egészségi állapotom - eltörött a lábam, és nehezen gyógyult, kezd reumás lenni a bal kezem, romlik a szemem, megoperáltak, kivették az egyik vesémet - már nem „villogok” a világban. S az életkorom sem teszi igazán lehetővé a koncertezést: már hatvankilenc éves leszek. Itt azonban boldogan elorgonálok, még virtuóz műveket is, mert a „hazai pálya” előnyt jelent. És számomra a leginspi- rálóbb hang a Bazilika orgonájáé. Nem mondom, hogy más orgonáknak a hangja nem tetszik, de ami hozzám tartozik, hiszen harmincöt évet, életemnek pont a felét töltöttem már el itt, az a Bazilika. Nagyon a szívemhez nőtt, azt nem tudom, én mennyire nőttem hozzá, de az egy jóleső érzés, hogy az ország első számú templomában orgonálhatok. hidlap.net hídlap 27
