Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-28 / 12. szám

helyi história

tes építmény volt: víz alatti részből, vízszinten álló részből, és padlásrészből állt. A padlón helyezkedett el a két malomkő, a hengerszékek, a különböző csigák, a garat, az áttételek, a tri- őr vagy koptató, a rögrosta és a daráló, a padlásszinten pedig a sziták. A szitákhoz a padlásról a felvonó, azaz a „páternoszter“ vitte fel a gabonát, amelyen kis kanalak, „pikkerek“ voltak. A gabonazsákokat a berendezések mellé egy sarokba rakták le, majd a lisztet a hajóház végén levő raktárajtó közelébe tették. A raktár mellett volt a hálófülke. A hajómalom körül általában háromféle közlekedési eszközt használtak. A hat méter hosszú és másfél méter széles kisladik csak személyszállításra

S i

A malomban egy-egy műszak, azaz„strázsa" 24 órán át tartott. Aratás után, és a párkányi Simon Júda-napi vásárok tájékán egy-egy strázsa alatt 30-40 mázsát is meg kellett őrölniük. Párkány környékéről Bény, Kéménd, Kőhidgyar- mat, Szőgyén, Libád, Sárkány, Nána, Muzsla és Béla gabonáját őrölték itt elsősorban.

A múlt század elején legjobb minőségűnek a bélai búzát tartották, ennek egy mázsájából 42 kiló nulláslisztet lehetett készíteni. Őrölni búzát, rozsot és árpát hoztak, darálni pedig kukoricát és árpát. A vámot persze minden lisztfajtából levették. Egy jól ismert molnártréfa ezt így ecsetelte:- Kivetted a vámot?-Ki.- Látta a paraszt?- Nem.-Vedd ki még egyszer, hogy lássa!

szolgált. A nagydereglyét a gabona ki-be szállítására használták. Hossza 12-14, szélessége 2 méter volt, és egyszerre 70-80 mázsát lehetett rápakolni. A nagyladikot, vagy másképpen kisdereglyét kisebb tételek szállításánál vették igénybe. Hosz- sza 8 méter, szélessége másfél méter és egyszerre 15-20 mázsa gabonát bírt el. A dereglyék végén volt egy evező, a „védli“, amely inkább kormányzásra szolgált. Az irányítás műveletét, ami nagy ügyességet kívánt „védlizésnek“ nevezték.

Az utolsó párkányi hajómalmot 1928-ban adta el a Juhász család Dunaradványban. Esztergomban az utolsó hajómalom - amely a Tóth családé volt - 1945-ig működött.

hidlap.net