Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-28 / 12. szám
regio Esztergomi oktatás a felvidéki fiataloknak Vasárnapi iskola Bakos Mónika Létezik olyan iskola, ahová hétvégén is szívesen mennek a diákok, sőt a szombati foglalkozás után még hétfőn is lelkesen folytatnák a gyerekek a pedagógusokkal közös „tanórát". Minderre példa a szlovákiai Érsekkétyben a közelmúltban debütált Vasárnapi Iskola, mely során esztergomi tanítók-tanárok a felvidéki magyar szórvány településeken élő fogyatkozó gyerekeket oktatják a magyar történelemre, irodalomra, kultúrára. N égy évvel ezelőtt kezdődött a Vasárnapi Iskola elnevezésű civil mozgalom története. Életre hívója Benkei Ildikó, rádiós személyiség, aki könyveiben és műsoraiban többször foglalkozott a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel. „Az egyházakból ismert hétvégi programtól kölcsönöztem a kezdeményezés elnevezését. Bár nem vallásoktatással foglalkozunk, nem is elvárás, hogy hívő legyen, aki hozzánk csatlakozik, tevékenységünk keresztény szellemiségű" - kezdi a névmagyarázattal Benkei Ildikó. A Vasárnapi Iskola Alapítvány elnökének rövid ismertetőjéből kiderül: a szervezet célja, hogy a határon túli szórvány vidéki települések iskolásaiban politikamentesen erősítse a nemzeti identitást, játékos formában átadva nekik a magyar történelem, irodalom, mese- és mondavilág kincsestárának legjavát. Ehhez előbb a szomszédos országokban kellett segítőket, kapcsolat- tartókat találni, ezután itthon verbuváltak a „célterületre" elkötelezett pedagógusokat, akik lelkesedésből vállalták az órák megtartását. Erdélyben a református egyház állt a kezdeményezés mellé, Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja, Délvidéken pedig a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete támogatja partnerként. A munka azonban itt nem áll meg, hiszen mint ahogy azt Benkei Ildikó elmondta, Kárpátalján most szerveződik a Vasárnapi Iskola, a régióban egyelőre a kapcsolatok kiépítésénél, a szervezésnél tartanak. 2005-ben, a programban elsőként Erdély falvaiban oktatták az ottani kisdiákokat magyar pedagógusok. A kezdeti sikereket látva nem volt kétséges, hogy szükség van a program kiterjesztésére, így hamarosan Délvidéken is bemutatkozott a projekt. Tavaly ősszel pedig már Esztergomban is, az önkormányzat segítségével toboroztak a tervezett felvidéki küldetéshez kedvet érző pedagógusokat. A felhívásra több mint húsz pedagógus jelentkezett, akik közül most négy helyi tanító-tanár vállalta, hogy Érsekkétyen, a zömében magyarok lakta szlovákiai kisközségben is terjeszti a honi kultúrát, szokásokat. A református egyház által működtetett alapiskolában csaknem félszáz diák - köztük több óvodás - jelent meg a tanítási időn kívül szervezett rendezvényen. Sőt, a szókratészi mintára szervezett beszélgetős, kötetlen foglalkozásokra az ottani tanítók, tanárok is kíváncsiak voltak - részletezte a Vasárnapi Iskola egyik esztergomi önkéntese. Pásztó Ildikó. A rendezvény időpontja - március 7-e - szinte kijelölte a „tanórák" témáját, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc felidézését. A legkisebbek ez alkalommal tavaszváró verseket, mondókákat, népdalokat tanultak, a nagyobbak huszársapkát és kokárdát készítettek. Pásztó Ildikó kifejtette: az érsekkétyi gyerekek meglepően jól tájékozottak, hibátlanul szavalják Petőfit, s naprakészek a magyar történelemből. Ez nem meglepő - tette hozzá a felvi32 hídlap
