Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-21 / 11. szám

helyi história

Telegdi (III.) Tamás érsek

A Telegdi család ősét az Ajtony felett győzedelmeskedő Csanád vezérben tisztelhetjük - írja Blazovich László. Birtokaik az egykori nagy kiterjedésű Csanád megyében helyezkedtek el. A nemzetség több alkalommal adott kiváló főpapokat a magyarságnak.

C

sanád esztergomi érsek leányági unokaöccse, Vásári Miklós, ugyancsak esztergomi érsek volt, valamint a családból Telegdi István erdélyi alvaj- da, királyi kincstartó jutott országos jelentőségű hivatalba. Említést érdemel még, hogy Báthori István erdélyi vajda és lengyel király édesanyja, Telegdi Katalin révén női ágon szintén a nemzetséghez tartozott. A kiterjedt család fénykorát a 13. században Csanád érsek alapozta meg. Felismerve a kor politikai tendenciáit nemzetségével együtt csatlakozott Károly Róberthez. Tamás születésének időpontja nem ismert. Annyit bizonyosan tudunk róla, hogy hazai iskolái mellett Itáliában folytatott jogi tanulmányokat. A tudományokat és jogi ismereteit nagyra értékelte, mert amikor 1369-ben I. (Nagy) Lajos királlyal megerősíttette az esztergomi érsekség birtokait, a méltóságnévsorban mint „törvénytudó, kánonjogi doktor” szerepel. Képzettsége szinte egyedülálló az Anjouk korában, amikor a főpapok között nem nagyon találunk kánonjogi doktort. Papi pályafutásának első állomásaként mint nyitrai főesperes jelenik meg. 1341-ben, de 1343-ban már esztergomi olvasókanonok, majd éppen jogi végzettségének köszönhetően a pápa az apostoli palota ügyhallgatójának nevezte ki, ami annyit jelentett, hogy a pápai udvar magyarországi bírósági ügyeiben helyben járhatott el. 1350 májusában már Csanádi püspök, aki VI. Kelemen pápától még azt a kedvezményt is megkapta, hogy bármely püspökkel felszenteltethette magát,

nem kellett személyesen őszentsége elé járulnia Avignonba. Tamás püspök Csanád egyházmegyei tevékenységéről nem maradtak fenn adatok. Tekintettel arra, hogy családi birtokainak jelentős része egyházmegyéjében feküdt, vélhetően erősen kötődött a vidékhez, fő feladata mégsem elsősorban egyházmegyéje kormányzása volt. Mint tanult és világot látott ember a pápa és Nagy Lajos egyaránt ellátták feladatokkal. Amikor

IV. Kelemen pápa 1352-től négy esztendőre átengedte a magyarországi javak tizedét a magyar királynak, az ügy lebonyolítását a Csanádi püspökre bízta. A pápa elismerése és a korábbi jó viszony ellenére - bár gyakorta tartózkodott a királyi udvarban - előbb-utóbb hűvössé vált a viszonya Nagy Lajossal. Vásári Miklós esztergomi érsek halála után ugyanis Lajos nem őt jelölte az esztergomi érseki székbe.

Végül a pápa akarata győzött, Telegdi Tamást kalocsai érsekké jelölte. Kalocsai érseksége idején továbbra is elsősorban az egyházi igazgatásban és diplomáciában, valamint a király szolgálatában töltötte ideje jelentős részét, de figyelemmel kísérte egyháza birtokügyeit is. Végül kapcsolata a királlyal kiegyensúlyozottá vált olyannyira, hogy Készéi Miklós esztergomi érsek halála után Nagy Lajos mégis őt jelölte az esztergomi székbe.

V. Orbán pápa minden ellenvetés nélkül meg is küldte a palliumot 1367. május 1-jén. Bizonyára az érsek nagy örömére szolgált, hogy V. Orbán pápa éppen az ő közbenjárására és Nagy Lajos király kérésére 1367. szeptember 1-jén kelt bullájában engedélyezte az első magyar egyetem alapítását egy időben a krakkói, a prágai és a bécsi egyetemekkel. Pécsett bolognai mintájú egyetemet szerveztek, amelynek jogi, valamint bölcsészeti fakultása volt. A rövid életű egyetem 1390 táján szűnt meg.

Tamás érsek királyának szintén számos szolgálatot tett. Mikor Lajos király 1370-ben Lengyelországba távozott, rábízta a helyettesítését. Elmondhatjuk, hogy Tamás érsek jó pozícióból indult ahhoz, hogy eljusson a legmagasabb egyházi méltóságig. Tehetsége és rátermettsége méltóvá tették az esztergomi érseki cím viselésére. Mind a pápa, mind pedig a király teljes megelégedésére vezette érseksége idején a magyar egyházat.

hidlap.net lap 33