Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-14 / 10. szám
címlapon nyi és Bulyovszky lettek. A városházához igyekvő tömeghez ekkor csatlakozott Klauzál Gábor és Nyáry Pál, liberális vezéregyéniségek, hogy lecsillapítsák a radikalizálódó tömeget, és átvegyék a mozgalom irányítását. A városházán Petőfiék bizottsága és a liberálisok nagy nehezen elfogadtatták a tanáccsal a 12 pontot és megválasztották a Rendre Ügyelő Választmányt. A húszezres tömeggé duzzadt nép a bizottság tagjaival együtt átvonult a budai várba, ahol Nyáry, Klauzál és Rottenbiller a Helytartótanács elé terjesztette a 12 pontot és ismertették az eddigi eseményeket. A tanács alelnöke, a bécsi forradalom hírétől és a nagy tömegtől megrémült gróf Zichy Ferenc fél hat körül mindenbe beleegyezett: eltörölték a cenzúrát és megegyeztek abban is, hogy a nem vetik be a katonaságot a rend helyreállítására. Hat óra körül kiszabadult börtönéből Táncsics, akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok Kokárdatörténet A március 15-én hagyományosan viselt kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvények születése is összekapcsolódik az 1848-as európai forradalmakkal. A kokárda színeit az eredeti szabályok szerint belülről kifelé kell „olvasni”, tehát a magyar kokárdában helyesen belülre kerülne a piros és kívülre a zöld, ahogy a pesti forradalmat ábrázoló festményeken is megfigyelhető. Az első mai formájú, tehát kívül piros, belül zöld kokárdát a legenda szerint Szendrey Júlia készítette férje, Petőfi Sándor számára. Bár nem szabályos, mégis ez lett a magyarok számára a nemzeti hovatartozás és a hazafiasság jelképe, amit hagyományosan bal oldalon, tehát a szívünk felett viselünk a kabát hajtókájára vagy a ruhára tűzve. A nemzeti ünnepen a teljes kokárda mellett elterjedt a nemzetiszín szalagból készült különféleképpen hajtogatott jelvények viselete is. A magyar trikolór színeiből a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. 6 híd lap által önként húzott hintóbán vittek a Váci utcai „A Nádorhoz” címzett fogadóhoz. Este kivilágították a várost, hét órakor a Nemzeti Színházban zajló Bánk bán előadást szakította meg a betóduló sokaság, ahol elénekelték a Himnuszt, a Szózatot valamint számos egyéb dalt, Egressy Gábor pedig elszavalta a Nemzeti dalt és más verseket. Ezzel egy időben a Rendre Ügyelő Választmány éjjel fél tizenegyig ülésezett a városházán, melynek eredményeként két határozatot hoztak a polgárőrség bővítéséről, illetve a Helytartótanácsnál elért eredményekről. Mindeközben Ferdinánd császár bejelentette, hogy alkotmányt ad az örökös tartományoknak. Délután fél négy körül érkezett meg Bécsbe a magyar ország- gyűlés küldöttsége, melyet nagy ünnepléssel fogadtak, különösen Kossuthot vették körül nagy tisztelettel. Este a küldöttség vezérkara megfogalmazta a királyhoz küldendő leiratot, miszerint István nádor teljhatalmú királyi helytartó legyen Magyarországon, Batthyány Lajos pedig miniszterelnök. Esztergom forradalma és szabadságharca . Hermann Róbert Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben - párhuzamok és különbségek című művéből kiderül, hogy Esztergom és Komárom megye az elsők között reagált a márciusi eseményekre, jelentős szerepet játszott a dunai gőzhajózás, hiszen a naponta közlekedő hajójáratoknak köszönhetően a március 13-ai bécsi forradalom híre 14- én, a 15-i pesti forradalomé már 16-án pesti események másnapján az esztergomiak már meg is ünnepelték a 12 pontot. Március 18-án Pinke István főbíró elnöklete alatt a négy városrész, Esztergom szabad királyi város, Esztergom-Víziváros, Szenttamáshegy és Szentgyörgymező közösen ünnepelték a sajtószabadságot, és úgy döntöttek, hogy megalakítják az önkéntesekből álló nemzetőrséget. A testületbe összesen 1278- an jelentkeztek, a szabad királyi város egymaga 840 főt állított ki. hidlap.net
