Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-07 / 9. szám

A két természetjáró egyesület első kö­zösen szervezett túrája iránti érdek­lődésjócskán felülmúlta a várakozásokat: az elmúlt hetek sok csapadéka és a meg­kezdődött olvadás ellenére közel hetven túrázó gyülekezett február utolsó napjá­nak reggelén a dorogi sportcsarnok előtt, hogy Lieber Tamás szervező és Varga László geológus-tanár vezetésével együtt vágjanak neki a Gerecse hegység mész­kővonulatainak és az Országos Kék Túra vonalát követve Bajótra. A még ereje teljében lévő csapat Dorog- Tömedékakna felé vette az irányt, majd rövidesen elérték a kék jelzésű, hóval bo­rított turistautat, amelynek első állomása a Gerecse keleti részének legmagasabb pontja, a 455 méter magas Nagy-Gete volt. A hegygerincen haladva két kereszt is látható az út mentén. A csúcson lévő öt és fél méter magas, Göncz Gyula által ké­szített vörösfenyő keresztet a budapes­ti szentimrevárosi egyház állította 2000. szeptember 10-én, Nagyboldogasszony tiszteletére. A hegycsúcs további neve­zetességei a második világháborús né­met lőállások és egy nagy katonai bun­ker maradványai. A túra első állomásán Varga László túravezető röviden ismertet­te a Dorogi-szénmedence és az azt övező mészkővonulatok kialakulásának történe­tét. A terület földlemezét egykor a jelen­legi Afrika magasságában elterülő Thetis- tenger fedte. A vízben élő, meszes vázú élőlényeknek köszönhetjük mai kőzeteit, amelynek rétegei a földtörténet során a tektonikai mozgások hatására megtöre­deztek, darabjai észak felé megbillentek, déli peremük pedig a térszín fölé emel­kedett. így jöttek létre a térség látványos délkelet-északnyugat csapásirányú mész­kőhegyei: a Gete mellett a dorogi Kálvá­ria-hegy, a Strázsa-hegy és a Hegyeskő is. A túra a Gete meredek, a hó miatt külö­nösen csúszós lejtőin haladt tovább, majd a Kis-Gete sárga homokköves útjai után a következő állomás a környék egyik leg­érdekesebb képződménye, a Tokod kö­zelében magasodó, vastag pados triász­időszaki mészkőből álló szirt, a Hegyeskő volt, melynek csúcsáról szép panoráma nyílik a környékre. A hegy Ebszőnybánya felőli oldalában lévő egykori kőbányában jól megfigyelhető a kőzet rétegdőlése, a kőzetanyag változatossága és a hévizes tevékenység nyomai. Itt szép kőzeteket is lehet gyűjteni, vagy a nummuliteszes mészkő alkotóelemeit, a népnyelv által Szent László pénzének nevezett ősi egy­sejtűek maradványai után kutatni. A túra következő állomása a tokodi pincesor volt, ahol a túrázás mellett a borászkodásban is jeleskedő Süveges Fló­rián borait kóstolhatták meg a résztvevők, majd a sziklamászók és a csillagászok pa­radicsomaként is ismert Mogyorósi-szir- tek felé folytatódott az egyre erőltetet- tebb menet. A mintegy száz méter hosz- szan elnyúló öt-húsz méteres magasság közötti fenséges mészkősziklákról ellátni egészen Esztergomig, sőt a Felvidék tá­jai is jól látszanak. Amíg a túrázók a pa­norámában gyönyörködtek. Varga László elmondta, hogy a sziklák anyaga a föld- történeti eocénkorban kialakult édesvízi mészkő, amely az egykori mocsarak gaz­dag vegetációját vonta be, így a növényi maradványok lenyomatai ma is hűen tük­röződnek a lyukacsos kőzetekben. A szír­iek tavasszal botanikai látványosságok­kal is megörvendeztetik a kirándulókat, itt nyílik ugyanis az apró nőszirom, de sok zuzmót is láthatunk, ami a levegő tiszta­ságáról tanúskodik. Mogyorósbánya után következett a túra legutolsó és egyben legnehezebben jár­ható szakasza, a bajóti Öreg-hegy felé ve­zető út. A Gerecsében gyakori triászidő­szaki mészkő egyik legszebb példája az Öreg-kő, amely a róla nyíló kilátás mellett vadregényes barlangjairól híres. A múlt heti túrának csak a legelszántabb résztve­vői vállalták a barlangokhoz felvezető lép­csősor megmászását, őket azonban kár­pótolta a régészeti ásatásokról híres, föld­tani, régészeti és botanikai értékei miatt védetté nyilvánított Jankovich-barlang, a hévizes eredetű zsombolyok és a Babits- forrásbarlang megtekintése. Az elcsigázott túrázókat Kardos Jenő, a természetjárók szakosztályvezetője remek bográcsgulyással fogadta Bajót főterén, ahonnan nem sokkal 18 óra előtt különbusz szállította vissza a csapatot Dorogra. Lieber Tamás szervező az eseményt kö­vetően elmondta: „Úgy tűnik, népszerű a természetjárás, csak alkalmat kell rá talál­ni. A remek túracsapat láttán megfogal­mazódott bennünk egy következő kirán­dulás, melynek célja a Börzsöny lesz és áprilisban vagy májusban kerül rá sor". vita nuüva öntözéstechnika A I) r Professzionális öntözőberendezések telepítése, karbantartása garanciával Erdősi Péter -y I I kertészmérnök 06.20.480.68.33 ___VitaNuova Bt prHn^i nPter@t-nnline h.. t oro

Next

/
Oldalképek
Tartalom