Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-07 / 9. szám

párkány Folyamatosan nő az állástalanok száma Felvidékiek munka nélkül Az egyre inkább begyűrűzödő gazdasági vál­ság csalhatatlan jele a munkanélküliség növe­kedése, amely régiónkat is sújtja. Szlovákiában immár csaknem elérte a tíz százalékot az állás­talanok aránya, ami 2007 áprilisa óta a legma­gasabb adat. A párkányi régióban tavaly októberben még csak 1941 munkanélkülit tartottak nyilván (838 férfit és 1103 nőt), decemberben viszont ez a szám már 2228-ra emelkedett (1006 férfi és 1222 nő). Ekkor az érsekújvári járásban 5282 munka- nélkülit jegyeztek, ami elsősorban a magyaror­szági leépítéseknek köszönhető. Az érsekújvári Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal pár­kányi kirendeltségének vezetője, Onódi Csilla, ha­tásköri korlátozása miatt nem szolgálhatott fris­sebb információkkal, ezért a fenti adatokat Marta Ladzianska, a Járási Munkaügyi Hivatal Foglalkoz­tatáspolitikai Osztályának igazgatója korábbi nyi­latkozatából idéztük. Az érsekújvári hivatal előre­jelzése szerint márciusban tovább fog növekedni a munkaképes állástalanok száma. Marta Ladzianska elmondása szerint 2008. de­cember 31-ig az érsekújvári járásban 7,45 száza­lékos volt a munkanélküliség. Utoljára október­ben csökkent ez a mutató, ekkor 6,18 százalé­kot mértek, amikor is a járásban 4379 állástalant jegyeztek. Régiónk szempontjából két éve még rosszabb volt a helyzet, 2006januárjában ugyanis a párkányi térségben 2724 állástalant tartottak nyilván. Akkor a városban 10,60, a régióban 16,35 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de például Kicsinden és Kisgyarmaton meghaladta a 30 százalékot. A rendszerváltás után Szlovákiát 1991-ben súj­totta az első munkanélküliségi hullám, amikor a teljes foglalkoztatottság után a munkaképes la­kosság 12 százalékának kellett szembesülnie a munkanélküliséggel. A következő években a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedett, hivatalos források szerint 2001-ben megközelítet­te a 20 százalékot. 2004 augusztusában, az orszá­gos átlag 14,4 százalék volt, de számos járásban meghaladta a 20 százalékot. A jelenlegi kormány több, a munkaerőpiac támogatását, a foglalkoz­tatottság javítását segítő intézkedést vezetett be, kérdés azonban, hogy ezek mennyire fognak se­gíteni a probléma megoldásában. Az Eurostat által publikált statisztika szerint az uniós államok között Szlovákia a harmadik leg­rosszabb mutatóval rendelkezik 9,8 százalékos munkanélküliségi rátájával. Stratégiai kérdésekről tárgyalt az MKP Oravetz Ferenc Az elmúlt fél év eredményeinek ismertetése mellett a következő idők vá­lasztásai (köztársasági elnök, uniós képviselők, megyei önkormányzat) stratégiája volt a témája az MKP párkányi alapszervezete február 27-én megtartott gyűlésének. A találkozón elhangzott: a párkányi testület - amelyben az MKP van többségben - és Ján Oravec polgármester együtt­működése az előző ciklushoz képest folyamatosan javul. A szervezet előző félévi munkáját Bélák Ádám elnök értékelte. Beszámo­lójában kitért a földrajzi nevek tankönyvi használatával kapcsolatos ese­ményekre. Ennek kapcsán áprilisban helyi tiltakozási akció valósult meg, egy szülői értekezlet keretében, amelyen tiltakozó levelet fogalmaztak meg és azt elküldték az oktatási tárcának. A szervezet képviselői az MKP megalaku­lásának tizedik évfordulója alkalmából tartott járási, illetve országos ünnep­ségen elismerésben részesültek. Boócz Mária az országos, Dávid Mihály pe­dig a járási rendezvényen vehette át a pártkitüntetést. Decemberben aláírás- gyűjtés kezdődött a megyei önkormányzat azon határozata ellen, amelynek értelmében két olyan választókörzetre osztanák az érsekújvári járást az ez évi megyei önkormányzati választások előtt, ami hátrányosan érintheti a járás magyarságát. A jövő évi helyhatósági választásokra az a cél, hogy a helyi szer­vezet megtalálja a „befutó" embereket, és rátermett személyt jelöljön a pol­gármesteri posztra. Megállapítást nyert, hogy a helyi szervezet tagjainak szá­ma az előző időszakhoz képest csökkent. Csepregi Zoltán frakcióvezető úgy véli, hogy továbbra is javuló trendet mutat a polgármester és a városi testület közötti együttműködés. Az előző választási ciklushoz képest nyugodtabb a légkör, azonban e mögött sokszor az üléseket megelőző kemény egyeztetések vannak. Fekete László megyei képviselő vázolta a Nyitrán született önkormányza­ti határozatot, amely újrarajzolná a választási körzeteket. Szerinte a döntés mögött az a politikai szándék húzódik meg, hogy kiszorítsa a magyarokat a döntéshozatalból. A határozat ellen összegyűjtött aláírásokra támaszkodva a márciusi megyei önkormányzati ülésen az MKP kísérletet tesz a határozat módosítására. Bár kicsi az esély arra, hogy a szlovák dominanciájú megyei testület megváltoztassa korábbi döntését, a tiltakozás arra mindenképpen jó lesz, hogy ráirányítsa az emberek figyelmét az ilyen mesterkedésekre. A párt bízik abban, hogy e tiltakozással mobilizálni tudják az MKP holdudva­rához tartozó választókat, és így majd többen járulnak az urnákhoz. A kép­viselő elmondása szerint az előző választási ciklushoz képest jóval kevesebb pénz csordogál régiónkba. Ezért is figyelemre méltó a párkányi polikliniká- nak juttatott tízmillió korona, amelynek köszönhetően sikerült befejezni az épület tatarozását. Szigeti László járási elnök, parlamenti képviselő az országos elnökség és tanács munkájáról számolt be a tagoknak. Értékelése szerint a párkányi szer­vezet „nagyon kultúráltan, konszolidáltan működik" a többi járásbeli alap­szervezettel összehasonlítva. A tavalyi év legfontosabb döntése volt, hogy az MKP országos tanácsa kiválasztotta azt a 13 jelöltet, akik idén június 6-án indulnak az uniós parlamenti helyek megszerzéséért. Az elnök szerint akkor van esély két mandátum megszerzésére, ha sok pártszimpatizáns megy el voksolni. Az embereket leginkább úgy lehetne motiválni, ha a még mindig tetten érhető személyeskedés, sárdobálás helyett az érintettek összefogná­nak. Március 21-én köztársasági elnököt választ Szlovákia. Az MKP jelöltje Iveta Radicová. Ami a megyei választásokat illeti, a már említett határozat nyomán az érsekújvári járásban előállhat az a helyzet, hogy az MKP-nak csu­pán három megyei képviselője lesz a párkányi körzetből, míg az érsekújvári körzetben kevés esély maradna a választási küszöb átlépésére. 30 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom