Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-07 / 9. szám
közügy Szocialista „nem" a vízművagyon átadására Vizes-blokk Szerdán délelőtt a szocialista képviselők 15:9 arányban leszavazták Meggyes Tamás (Fidesz) önkormányzatokat víziköz- mü-vagyonhoz juttató javaslatát a parlament gazdasági bizottságában. A javaslat lényege: a regionális vízszolgáltatók vagyonát az ellátási területükön működő önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan. A '90-es évek közepén a helyhatóságok háromnegyed része már megkapta a helyi vízművek vagyonát, most a „kimaradt" negyedük is jusson hozzá ehhez - így orvosolta volna Meggyes Tamás javaslata a fennálló tarthatatlan, a vízmüvagyonból kihagyott önkormányzatokra nézve méltánytalan helyzetet - áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóközleményben. A bizottsági döntés megakadályozza, hogy az Országgyűlés tárgysorozatba vegye és tárgyalja a javaslatot, amely szerint a helyhatóságok a vagyont a települések elidegeníthetetlen, forgalomképtelen, még csak meg sem terhelhető törzsvagyonként kapnának meg. A gazdasági bizottság ülésén éppen az a Kapolyi László próbálta az észak-dunántúli karsztvíz-vagyonra hivatkozva megtorpedózni a javaslatot, aki a '70-es években az eocén-program vezéralakja volt. Az akkori feleslegesen erőltetett szénbányászat-fejlesztés nemcsak milliárdokkal adósította el Magyarországot, de térségünket is megfosztotta ásványvíz- és termálvíz-vagyonától. A bizottság döntéshozó többségét nem győzte meg az, hogy a bányászkodás „melléktermékeként"a karsztvizet millió köbméter számra szivaty- tyúzták a Dunába, úgy, hogy még a budai fürdőket tápláló források is elapadtak, most pedig ennek a vízkészletet fosztogató rablógazdálkodásnak ezredrészével lehetne biztosítani a térség ivóvíz-ellátását. Ugyanígy hagyták figyelmen kívül a javaslat azon elemét, hogy a megkapott vízművagyont az ön- kormányzatok nem idegenít- hetik el, sőt még csak meg sem terhelhetik. A szocialisták, miközben a nemzeti vagyon utolsó stratégiai elemének, az egészséges ivóvíznek a privatizációját készítik elő az utolsó állami vízműcégek magánosításával, az egyre nehezebben gazdálkodó önkormányzatoktól féltették a regionális vízműveket, mondván:„elherdálnák"a nekik járó tulajdonrészt. Meggyes Tamás politikai döntésnek tartja a javaslat lesöp- rését. A fideszes honatya elmondta: társadalmi egyetértés jellemzi a vízművek önkormányzati tulajdonba vételét. Ezt az igényt jelzi az, hogy az Észak-dunántúli Vízmű ZRt. ellátási területén lévő 58 önkormányzat közül 51 olyan határozatot fogadott el, amellyel bejelentették igényüket az ÉDV lakosságszám- arányos tulajdonrészére. A helyhatóságok a területen élők 91 százalékának képviseletében jelentették be, függetlenül attól, jobb- vagy baloldali, vagy éppen független vezetésű, többségű képviselő-testületek irányítanák őket. Az előzmények Meggyes Tamás esztergomi polgármesterként elég kedvezőtlen tapasztalatot gyűjthetett arról, hogyan is működnek a még állami kézben lévő szolgáltatók. Az első súlyos probléma 2004-ben bukkant a felszínre. Akkor Esztergom és környékének ivóvizébe a dorogi veszélyeshulladék-égetőből többtonnányi veszélyes gyógyszeripari vegyület került, hetekre megtiltották a vezetékes víz fogyasztását. Esztergom önkormányzata, amire az önkormányzati törvény az egészséges ivóvíz biztosításának kötelességét rója, akkor a városi Szent István kút vizét kívánta rákötni a hálózatra. Az akkor ásványvíz-minőségű, később gyógyvíz-minősítést is elnyert víz felhasználását éppen az Észak-dunántúli Vízmű akadályozta meg, pedig a rákötés technikailag órák alatt megoldható lett volna. Az elmúlt években kiderült az is, hogy az ÉDV ZRt. Tatabányán, az ottani távfűtőműnek kedvezményes áron adja el a fűtéshez felhasznált vizet, miközben a lakossági fogyasztók Esztergomban és környékén a legmagasabb vízdíjat fizetik. Meggyes Tamás javaslatának elfogadása esetén megszűnhetett volna az a helyzet, hogy az egyre nehezebb anyagi helyzetben lévő háztartások által fizetett forintok a cégek hasznát növeljék, a vízmű által a vállalkozásoknak adott kedvezmények formájában. Esztergom önkormányzata az elmúlt hetekben szembesült azzal, hogy a szolgáltató a különböző lakásberuházó, lakóparképítőcégektől nem szedi be a hálózatfejlesztési hozzájárulást, miközben annak százezres nagyságrendű költségével terheli a lakosságot. Ha egy Esztergomban lakó család építi fel saját házát, a cég tulajdonában lévő rendszerek bővítése, fejlesztése címén súlyos összegeket kell kifizetniük. A pénzből létrehozott infrastruktúrát a vízműcég veszi tulajdonba, hogy aztán azon biztosítsa szolgáltatását, vagyis saját céges jövedelemre, bevételekre tesz szert általuk. Ez már önmagában igazságtalan, hiszen nemcsak a lakosság, de az ön- kormányzatok is súlyos milliárdokat költöttek a vezetékhálózat bővítésére, és ily módon adták át ezt a vagyont a vízműveknek - áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóközleményben.-tsin14 hídlap hidlap.net
