Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-28 / 8. szám

cégér Az autógyár leállásával riogatnak Álhírek a Suzukiről Újabb, a gyár részéről határozottan cáfolt pletykák kaptak szárnyra az esztergomi Suzukival kapcsolatban, miszerint az óriáscég féléves leállásra készül. A vállalat kommunikációs szóvivője, Ruska Viktória a hírre rea­gálva elmondta: az újabb híresztelések az utóbbi idők egyik leg­nagyobb kacsája, rosszízű, ártalmas pletyka. A kommunikáci­ós vezető leszögezte: nem volt tervben és a vezetésnek később sem áll szándékában a hat hónapos kényszerszünet elrendelése. „Az tény, ahogy a termelési tervünkben is publikáltuk, február­ban és márciusban a megrendelésekhez igazítottan a gyártást egy-egy napra leállítjuk. Ezek a rövid pauzák jelentős energia- és szállítási költség megtakarítást eredményeznek a vállalatnak, de dolgozóink erre az időre is megkapják alapbérüket. Szokásos tavaszi egyhetes leállásunk is ismert dolgozóink körében, ekkor történik a géppark karbantartása és az új technológiák telepíté­se is. Amennyiben a megrendelések azt indokolják, az előre ter­vezett hétnapos leállásunkat egy-egy nappal kibővítjük"— hang­súlyozta a kommunikációs szakember. Ruska Viktória beszélt a recesszió okozta első sokkról is. Mint mondta, a hazai autópiac még mindig leszálló ágban van, de az export már kissé javuló tendenciát mutat. A kedvezőtlen fo­lyamatokba a kormány a hazai járműgyártó cégek vezetőivel együttműködve igyekszik beleavatkozni. A tárgyalások még ja­vában tartanak, a rendszeres ágazati párbeszédeken a Suzuki képviselői is részt vesznek és konstruktív javaslataikkal segítik a tervezett új járműstratégia kialakítását. Receptek a válság túlélésére A recesszió meglepte a legtöbb ha­zai vállalatot, hiszen egy közelmúltban megjelent cikk szerint kevesebb, mint egyharmaduk rendelkezik a legrosszabb időkre szóló forgatókönyvvel, a többség inkább mentőövet vár az államtól. Most induló sorozatunkban viszont ismert esztergomi cégek vezetőit kértük arra, hogy osszák meg saját receptjeiket, így talán a náluk bevált módszerek mások­nál is használhatóak lesznek. A gazdasági dekonjunktúra világszer­te súlyosan érinti a társaságokat. Hogy meddig tart ez a folyamat, azt még a leg­tapasztaltabb elemzők is csak félve merik megjósolni. A túlélési harcban csak min­den harmadik társaságnak jut eszébe a dolgozók részmunkaidős foglalkoztatása, és még ennél is ritkábban élnek a távmun­ka vagy a munkaerő-kölcsönzés lehetősé­gével. A krízismenedzser alkalmazásától pedig legalább ennyien idegenkednek, a gazdasági társaságoknak ugyanis mind­össze harminchárom százaléka véli úgy, hogy a speciális szakember segíthet a vál­ság leküzdésében, vagy legalábbis annak mérséklésében. Mindezek kezelésére a Pyrus-Rumpold Kft. jogutódjaként működő, nehéz hó­napok után és előtt álló, szemétszállítás­sal foglalkozó esztergomi Saubermacher Magyarország Kft. is megoldásokat dol­goz ki. Kifferné Héder Andrea fióktelep­vezető szerint a helyzet komolyságát jól jellemzi, hogy talán kicsit megkésve, de válságforgatókönyv készítésébe kezdtek a társaság gazdasági szakemberei. A tava­lyi évet összegző mérleg és főként az ipa­ri üzemeknél március-áprilisra prognosz­tizált mélypont azt sejteti, hogy szükség lesz krízisstratégiára. „A piaci viszonyok megváltozása miatt már eddig is volt be­vételkiesésünk, hiszen az év végére már néhány partnercégünk megszűnésével kellett szembesülnünk. Szolgáltató cég lévén viszont a magánszemélyek és a gaz­dasági társaságok részéről is jelentős kint­lévőséggel kell számolnunk. Bár csökkent a forgalmunk, de idáig ez nem volt olyan mértékű, hogy létszámleépítésen kellett volna gondolkodnunk. A napról napra emelkedő forráskiesés viszont már hatá­rozottabb lépéseket igényel" - nyilatkoz­ta Kifferné Héder Andrea. A munkaerő-csökkentést - mint álta­lában - itt is legvégső eszköznek tekinti a vállalat vezetése, tavaly a negyvenket­tőből négy alkalmazottnak mondtak fel. Már az elmúlt évben is volt olyan terület, ahol részmunkaidő bevezetésével pró­bálták meg kiváltani az elbocsátásokat. A társaság tevékenységéből adódóan a fizikai állománynál csak március-áprilisig kell „kihúzni", a lomtalanítási időszak kez­detével ugyanis minden munkás kézre szükség lesz. Nehezebb a helyzet az ipa­ri ügyfeleket ellátó alkalmazottaknál, va­lamint a telephelyen belül dolgozó kollé­gák esetében. A válságstratégia markáns elemét ké­pező, az egyéb költségcsökkentést célzó intézkedéseket már korábban meghoz­ta a vállalat. 2008-ban ahonnan csak le­hetett, lefaragták a kiadásokat, és elna­polták a nem létszükségletű beruházáso­kat. A telepvezető szerint ezért már nincs hova továbbhúzni a nadrágszíjat. 12 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom