Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-01-10 / 1. szám

címlapon hető, mindenek előtt Erdő Péter bíboros, prímásnak, aki az egyetem korábbi rek­toraként különösen szívén viselte, hogy Esztergomban egyetemi kar működjön. Meggyes Tamás polgármester beszé­dében rámutatott, hogy a mai esemény jelentőségét nehéz szavakkal kifejezni, hiszen a városban még soha nem mű­ködött egyetem. A polgármester meg­osztotta a jelenlévőkkel az egyetemi kar­nak majd helyet adó épületkomplexum tíz évvel ezelőtti történetét, amikor kis híján sikerült azt tízmillió forintért priva­tizálnia az akkori városvezetésnek, de az utolsó pillanatban mégis megakadályoz­ta az egykori ellenzék, így élhetett a város az elővásárlási jogával. Meggyes Tamás kiemelte, hogy a jó ügyek előbb, vagy utóbb, de mindig révbe érnek, ezt bizo­nyítja a megállapodás létrejötte is. A pol­gármester elképzelései szerint a legjobb úton haladunk afelé, hogy a Várhegy va­lódi egyetemvárossá, a magyar szellem fellegvárává, korszerű tudásközponttá váljon, ahol a turisták mellett diákok ez­rei sétálgatnak és pihennek a parkokban a padokon. Ezt követően megtörtént a szerződés aláírása. Miután Fodor György is, és Megy- gyes Tamás is ellátta kézjegyével a doku­mentumot, Nyékyné Gaizler Judit dékán kapott szót, aki egy kisfilm segítségével bemutatta az Esztergomba készülő fa­kultás munkáját. Kiderült, hogy a majd itt folyó hét féléves alapképzés keretében a hallgatók elsősorban infokommunikációs és szoftvertechnológiai gyakorlati kép­hidlap.net zésben vehetnek részt, mely jó alapja lesz az infrastrukturális okokból Budapesten zajló mesterképzésnek. Az itt végző szak­emberek többek között az emberi szer­vezet információtechnológiájával ismer­kednek majd, hogy később különféle, a gyógyításban alkalmazott chipek, testbe ültetett gyógyszeradagolók, gondolat­vezérelt pótvégtagok és számos fantasz­tikus filmbe illő kellék kifejlesztésében tevékenykedhessenek. A ceremónia végén Roska Tamás prodékán mondott beszédet, melyben rámutatott arra a világ minden részén megfigyelhető jelenségre, hogy a csúcs­technológiás üzemek, kutatólaboratóriu­mok általában azokra a környékekre tele­pülnek, ahol valamely szakterület magas szintű tudással rendelkező szakembere­it képző egyetemi kar működik. A PPKE megjelenése Esztergomban a várható jó szakemberbázisnak köszönhetően a helyi ipar fejlődését is magával hozhatja, mely­re soha nem volt nagyobb szükségünk, mint most, a válság időszakában. Megújuló szellemi élet A királyvárosi egyetem létesítésének terve nem új keletű. Már az ezredforduló előtt is felvetődött annak a lehetősége és szándé­ka, hogy egy „várhegyi campus" szülessen. E területet, a Várhegyet a „hely szelleme" - az egyházi és országi központúsághoz köthető kulturális és oktatási hagyomá­nyok -, az épületi-földrajzi adottságok erre predesztinálták. Nem telik bele sok idő, és a most valóban egyetemi campussá és ok­tatási központtá váló területen, az Északi és Déli Kanonoksor épületei között, a Bazi­lika előtt egyetemisták és középiskolások ezrei nyüzsögnek. Esztergom - a Pázmány egyetemmel karöltve - a Főszékesegyhá­zat, a hit központját a tudomány központ­jával egészíti ki. A királyváros kvázi az alapítása óta eltelt ezer esztendőben törekedett arra, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom