Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-21 / 7. szám
cégér A bejelentett változások és reakciók Megoldás helyett ötletelés? Hétfőn, a parlamentben jelentette be a kormányfő a véleménye szerint a válságból kiutat jelentő „csomagot", amely - finoman szólva sem - aratott zajos sikert sem az ellenzék, sem több gazdasági szakember körében. Gyurcsány Ferenc beszédében öt területen jelentett be változásokat: Az adórendszer változásai Két ütemben 32-ről 27 százalékra csökken a munkáltatók járulékterhe, és két lépésben csökkennek a személyi jövedelemadó normatív terhei. A kulcs júliustól a jelenlegi 18-36 százalékról 19-38 százalékra változik, a sávhatár 1,7 millióról év közepére 2,2, jövő év elejére pedig 3 millió forintra szélesedik. Szintén júliustól megszűnik a különadó, 2010-ben pedig a vállalkozások különadója. 2010-től 19 százalék lesz a társasági adó kulcsa és a beruházási kedvezmények kivételével lényegében minden társasági adóalapkedvezmény megszűnik. Jövőre szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások köre és az egyéb adómentes jövedelmek köre (étkezési hozzájárulás, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás). A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb jövedelemadó-kedvezmény. Júliustól 3 százalékkal emelkedik az áfa normál kulcsa, és 3-7 százalékponttal a jövedéki termékeké. A szociális rendszer változásai 2009 szeptemberétől a szülők között kötelezően megosztva adókötelessé válna a családi pótlék. A szocpol a családi pótlékhoz hasonlóan adóterhet nem viselő járandóságként kerül be a közteherviselésbe. A gázár-kompenzáció esetében a nagyobb jövedelműeknél csökken a támogatás, a legmagasabb jövedelműeknél megszűnik. A gyed igénybevételéhez 12 hónap munkaviszony lesz szükséges. A 14 és 18 év közötti fiatalok családi pótlékát a képzési támogatás váltja fel, ameny- nyiben a tanuló még iskolába jár. A nyugdíjrendszer változásai: Folyamatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár: 15 év múlva 65 év lesz. 2010-ben a 13. havi nyugdíj beépül a havi nyugellátásba. A 2010-ben nyugdíjba vonulók azonban már nem kapnak ilyen kiegészítést. A gazdaság és infrastruktúra fejlesztése Az alacsonyabb hozzáadott értékű, sok embert foglalkoztató vállalkozások kiemelt támogatást kapnak a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a turisztikában. A vállalkozások versenyképességének fokozására export-hitel biztosítást ad az állam. A foglalkoztatottság megőrzése érdekében a válság miatt nehéz helyzetbe jutott cégeknél az Országos Foglalkoztatási Alap forrásai állnak rendelkezésre. Az államigazgatás és a politikai intézmények megújítása A jelenlegi 386 főről 199 főre csökkentené az Országgyűlés létszámát a kormány. Ehhez egyfordulós választási rendszert tartalmaz a válságcsomag. A honatyák tiszteletdíját és költségtérítését is rendezné a program, a képviselők alapfizetését az átlagbér háromszorosában maximálnák. Az önkormányzati képviselők számát is megközelítőleg megfelezné a tervezet. Az 1500 fő alatti településeken megszűnne a helyhatóság, helyüket körjegyzőség váltaná fel. Reakciók a bejelentett csomagra Az ellenzék által újabb megszorító csomagként aposztrofált kormányprogramot Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője több sebből vérzőnek tartja. Hétfői, parlamentbeli felszólalásában reagált a miniszterelnök által előterjesztett válságkezelő koncepcióra. Mint mondta: a tervezet ismét azokra ró újabb terheket, akik eddig is legálisan szerezték jövedelmüket, így nemhogy a gazdaság kifehéredése, de erőteljes beszürkülése prognosztizálható. A fideszes politikus a szocialista frakciótól azt kérdezte: vajon komolyan elhiszik-e, hogy adócsökkentést eredményez a társasági adó 3 százalékos emelése, a személyi jövedelemadó kulcsainak felfelé mozdulása, a családi pótlék, az iskolakezdési támogatás, az üdülési csekk és az étkezési utalvány megadóztatása? A sort ezt követően az üzemanyag árak 7 százalékos drágulásának, valamint az áfa 23 százalékra történő emelésének említésével folytatta. Ez utóbbi különösen azért tűnik álságosnak a vezető ellenzéki párt szerint, hiszen a 3 százalékos forgalmi adó emelkedés egyformán vonatkozik a helikopterek, az uszodák vagy a kenyér árára is. Navracsics nemcsak a kormányprogramot, de személy szerint a miniszterelnököt is bírálta. Mint mondta: Magyarország 2004 óta leszálló pályán van, hazánk az államadósság; a forint értéke és az ipari termelés tekintetében a tíz évvel ezelőtti szintre süllyedt vissza. A vitriolos hangú bírálatban a fideszes politikus utalt az elhí- resült őszödi beszédre, amikor kijelentette: Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy hónapban is csak úgy tett, mintha kormányozna, de ezzel most az ország jövőjét teszi kockára. Ötletroham helyett bizalomerősítés Ötletroham - így jellemezte Csaba László a hétfőn ismertetett válságkezelő csomagot az InfoRádióban. A közgazdász szerint a terveknek van ésszerű alapja, ám mivel nincsenek kellőképpen kidolgozva és összehangolva, csak kismértékű változást eredményeznek majd. A szakember elmondása szerint a programból nem derül ki egyértelműen, hogy az intézkedések adócsökkentést vagy köz- igazgatási karcsúsítást, esetleg csak teherátrendeződést eredményeznek-e. Csaba László szerint félő, hogy ebben az esetben a leves többe kerül majd, mint a hús. Szintén a most meghirdetett programcsomag ellen szól, hogy a bejelentett évközi változások elbizonytalanítják a válság miatt egyébként is ingatag vállalkozásokat. Ehelyett a gazdasági stabilitás fenntartásra érdekében - a közgazdász úgy véli - bizalomerősítő intézkedésekre, az adótörvény, illetve a költségvetés legalább egy éven át tartó változatlanságára lenne szükség. Ezt azonban nehéz elérnie a jelenleg kisebbségben kormányzó MSZP-nek, hiszen ha még lenne is 3-4 évre szóló átfogó válságcsomagja, annak végrehajtásához a választói többség felhatalmazását is birtokolnia kellene. 14 hídlap hidlap.net
