Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-10 / 1. szám
kultúra Összeesküvés Mindszenty bíboros megmentésére Alig két héttel ezelőtt, december 26-án volt kerek ötven esztendeje annak, hogy Mindszenty Józsefet letartóztatták Esztergomban. Az 1948 telén történt események hátterét Mócsy Imre jezsuita szerzetes visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg, aki egyben részese volt annak a - végül elbukott - „összeesküvésnek”, amely a bíboros meghurcoltatását volt hivatott megakadályozni. R ákosi Mátyás vezetésével 1948-ban a Magyar Kommunista Párt is szovjet mintára készült megegyezést kívánt az egyházakkal kötni. Ennek a törekvésnek keményen ellenálltak a történelmi egyházak, így Mindszenty bíboros és a katolikus püspöki kar is, aminek következtében Kádár János, belügyminiszter azt a megbízást kapta, hogy minden eszközt vegyen igénybe Mindszenty bíboros eltávolítására. Egy kis csoport Czapik érsek vezetésével a bíboros életéért aggódva azt a tervet fontolgatta, hogy hivatalosan Rómába hívatják a bíborost, hogy a közelgő letartóztatását ezzel megakadályozzák. P.Mócsy Imre jezsuita szerzetest Czapik érsek szóvivőjeként küldték Rómába 1948 telén a kormány ígéretével és ajánlatával. Mócsy Imre atya Beadvány című kéziratban fennmaradt emlékiratából ismerjük ennek a történetét. „Megvallom, nagyon örültem ennek a lehetőségnek, hogy római kollegáimat és volt tanítványaimat meglátogathatom, csak azt kérdeztem, hogyan esett reám Czapik érsek választása?” Czapik érsek a kormány tagjaival már több ízben tárgyalt, és maga Rákosi Mátyás mondta: „Küldjétek Rómába azt a Mócsyt.” - írja a szerzetes Beadványában. - „Czapik érsek épp Barankovics Istvánnal (Demokrata Néppárt vezetője) és Jánosi József jezsuita atyával tárgyalt, mikor nála jelentkeztem. Ok közölték velem, miről van szó: olyan adatok kerültek a magyar hatóságok kezébe, amelyek alapján a magyar törvények szerint Mindszenty József elítélhető, de a kormány hajlandó lenne ettől eltekinteni, ha a Szentszék Mindszenty bíborost végleg Rómába rendelné. Kértem, hogy ezt írásban adják nekem. Czapik érsek erre nem volt hajlandó, mert engem nem futárként, hanem, „szóvivőként” akar küldeni. De mivel én íráshoz is ragaszkodtam, abban állapodtunk meg, hogy egy „pro memóriát” kapok a magyarországi egyházi helyzetről szóló tanulmánnyal. A „pro memoria” tartalma körülbelül ez volt: Kádár János, Révay József, talán Darvas József (és még egykét név a kormány részéről), valamint Czapik Gyula érsek, Barankovics István és Jánosi József atya a magyar egyházi helyzetről tárgyalva a legjobb megoldásnak azt találnák, ha a Szentszék Mindszenty Józsefet véglegesen Rómába hívná. Ez esetben a kormány eltekintene Mindszenty József elítéltetésétől. Kértem, hogy a „pro memóriát” írják alá, de csak Barankovics írta alá. így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Czapik érsek szóvivőjeként, de Barankovics aláírásával vittem a kormányférfiak ajánlatát^.)” - írja Mócsy Imre atya Kádár Jánosnak szánt 1975-ben készült Beadványában. Megérkezve Rómába részletesen tájékoztatta a Szentatya személyi titkárát küldetéséről, azonban XII. Piusz pápa karácsony előtt nem tudott foglalkozni az üggyel, így december 28-ra kapott időpontot a „szóvivő”. Azonban december 26-án Esztergomban letartóztatták Mindszenty bíborost, így Mócsy atyának december 28-án Tardíni államtitkár csak annyit mondott: „Az Ön küldetése nem aktuális, a Szentszék tiltakozik a Bíboros letartóztatása ellen.” Majd határozottan felszólította, hogy mondja meg a püspököknek, hogy nekik is tiltakozniuk kell a letartóztatás ténye ellen, és megjegyezte, hogy Czapik érseket senki sem bízta meg, hogy az állam és egyház kapcsolatáról a magyar kormánnyal tárgyaljon, vagy ilyen tárgyalásokat előkészítsen. Mócsy Imre atya Rómából visszatérve 1949. január 17-i püspöki konferencián átadta a Szentszék üzenetét. Ezt a cselekedetét a magyar kormány demokrácia ellen való gyűlöletre izgatásnak minősítette és bebörtönözték, majd a kistarcsai internáló táborba küldték, ahonnan 1954-ben feltételesen szabadult. Mivel a jezsuita szerzetesrendet Magyarországon akkor már felszámolták, így a neves biblikus, a római Gergely egyetem volt tanára a MÁV Oltószertárában fizikai munkásként dolgozhatott, 1965-ben „összeesküvés” címén újból letartóztatták, ekkor négy évre ítélték, de jó magaviselet címén negyedelték az ítéletet. A régi MÁV munkahelyére ment vissza dolgozni, és 1970-ben innen ment nyugdíjba. Az idős szerzetes meghurcolásáért rehabilitációt szeretett volna elérni, ezért írta le szóvivői történetét 1975-ben Beadvány címmel, és Kádár Jánosnak akarta elküldeni, de elöljárója lebeszélte erről, mert félő volt, hogy az igazság papírra vetése rehabilitáció helyett újabb megtorlással járhat. P. Mócsy Imre 1980-ban hunyt el. Tanítványai, barátai, tisztelői és rendtársai 2007.november 24-én születésének 100.évfordulóján a dobogókői Manréza Mócsy Imre Lelkigyakor- latos Házban gyűltek össze, és itt került bemutatásra „ Hagytam magam szerettetni” című életrajzi írás, valamint „Isten közelében” című lelkigyakorlatos elmélkedéskötete. hidlap.net hídlap 35
