Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-14 / 6. szám

sport-rar­Legutóbbi számunkban az esztergo­mi hagyományos teremtornák közül a január utolsó napján rendezett Góman Labdarúgó Emléktorna eseményeiről adtunk hírt, de cikkünk zárósoraiban megígértük, hogy a Hídlap következő számában a torna történetét is olvasó­ink elé tárjuk. ifj. Góman János édesapja fényképével r O men! (Intő jel) kifejezés bizonyára so­kunk előtt ismert. A közelmúltban so­kat vetített azonos című film adott, - min­den bizonnyal nem kevés nézőnek - igazi ízelítőt a szó, a kifejezés valós tartalmáról, de Ómen kell legyenek valamennyiünk számára a napjaink közbiztonságot, köz­rendet érintő durva és megdöbbentő em­beri kártevések. Ma Magyarország lakóinak közel 10 szá­zaléka a cigány népcsoporthoz tartozik. Már önmagában a létszám is nagy, nem beszélve a népcsoport tágabb értelem­ben vett életével kapcsolatos tennivalók­ról. Az ország népességének együttélése, illetve ennek megvalósítása nem holnapi, holnaputáni, hanem sürgős mai felada­tunk. Ezen munkálkodni kötelessége a többségi és a kisebbségi társadalom vala­mennyi tagjának. Elodázhatatlan köteles­sége minden településnek, ahol cigány és magyar lakosság él együtt rendezett, vagy kevésbé rendezett normákkal. Esz­tergom már megtette a kezdő lépéseket. Városunk polgármesterének kezdemé­nyezésére a közelmúltban fogadta el az önkormányzati képviselő-testület a ki­sebbségi cigány lakosság felzárkóztatá­sának hosszú távú programját. A prog­ram keretében több roma fiatal jutott foglalkoztatási lehetőséghez, vállalva a 42 hídlap Idén már nyolcadik alkalommal rendezték meg a Góman Kupát munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, képesítés megszerzését. A ki­sebbségi cigány népesség felzárkóztatá­sának, együttélésének ez egyfajta járható útja, de a közeledés sok minden egyéb eszközzel kezdeményezhető, elősegít­hető. Ebben az egyik lehetőség a sport. Ez a felismerés munkálkodhatott a Góman Labdarúgó Emléktorna névadó­jában, aki életével, munkásságával tet­te ezt nyilvánvalóvá, kereste és a foci­ban meg is találta az együttélés egyfajta keretét adó „tevékenységet" - fejtette ki Szalma László, az önkormányzat kisebb­ségi bizottságának elnöke. Góman János 1932. június 12-én született Budapesten, ám egész életé­ben Esztergom-Kertvárosban élt, egé­szen 2001. január 20-ai halálá- m ig. Öt fia és két lánya van, egész családja pedig majd ötvenfős. Góman János már megjelenésé­ben is tiszteletetet parancsoló volt, nem csoda, hogy a közösség figyel­me mindig feléje fordult. Ennek kö­szönhetően 1970-ben az akkori vá­rosi tanács kikérve a kertvárosi cigá­nyok véleményét, megválasztotta vajdának. Ezt követően vezetői és jó szervezőképességének köszön­hetően számos rendezvény kötő- dik a nevéhez. Vajdaként ráadásul számos feladata és hatásköre volt, egyebek között például a közösség­be csupán az ő engedélyével tele­pedhetett le máshonnan érkezett roma család. Góman János azon túl, hogy irányította és szervezte a kert­városi közösség életét, ápolta is a ci- ■■ kettejük közös ötlete volt, hogy szervez­zenek sporteseményeket azért, hogy a sport segítségével közelítsen egymás felé a cigányság és magyarság. Ennek az ered­ményeként kezdtek el csapatok szerve­ződni. Góman János azonban már nem láthatta az első tornát, mivel 2001. janu­ár 20-án elhunyt. Emlékére azóta minden évben megrendezi az esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint Bara­nya István, Sztojka Attila és ifjabb Góman János a Góman Kupát. Az első tornán még a csapatok többsége roma volt, azonban az elmúlt években már egyre többen je­lentkeznek rajtuk kívül is, így pedig egyre inkább megvalósul a kupa eredeti célja, vagyis, hogy közelebb kerül egymáshoz cigány és nem cigány. gánykultúrát, ezért évente rendezett meg hagyományőrző eseményt a Schmidt­villa parkban, ahol minden esztendőben speciális cigány ételekkel és szokásokkal ismerkedhetett meg mindenki. Életpályá­ja végén kezdett el foglalkozni a cigány népviseletek, eszközök, dalok gyűjtésé­vel, mely kimondva, kimondatlanul is egy cigánymúzeum alapötlete lett volna. A sportszerető Góman János nagyon kitűnő kapcsolatot ápolt a kertvárosi Arany isko­la igazgatójával, Baranya Istvánnal, vala­mint az intézmény testületével, abból fa­kadóan is, hogy a gyerekek szülei helyett is főleg ő tartotta a kapcsolatot az iskolá­val. Baranya István révén pedig közelebbi kapcsolatba került a labdarúgással, majd Az idén már nyolcadszor megrende­zett tornán, ahogy eddig minden évben, jó néhány csapat küzdött meg egymás- j sál, összesen kilenc együttes, a Büntetés­végrehajtás, az Esztergom-kertvárosi ro­mák, az Esztergomi romák, a Góman SC, a Kistérség, Pilismarót, Nyergesújfalu, Ta­tabánya és az Arany János Általános Isko­la tanárainak csapata nevezett a tornára. Végül a Góman SC hódította el a kupát, ezzel a csapat már harmadszor nyerte el a trófeát, így a vándorserleg végleg az együtteshez került. Jövőre így új serlegért küzdenek a csapatok a kilencedik Góman Kupán, mely a Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat és az esztergomi városvezetés támogatásával valósul meg. hidlap.net Teremtorna eqy vajda emlékére

Next

/
Oldalképek
Tartalom