Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-14 / 6. szám
cégér A Janus-arcú válság A sokat szidott gazdasági válság következtében a családok fogyasztása érezhetően csökken, ugyanakkor az államháztartási hiány - a kényszerű megszorításoknak köszönhetően - javuló tendenciát mutat. Összeállításunkban a recesszió várható kimeneteléről Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a GKI Gazdaságkutató Zrt. álláspontját adjuk közre. A devizahitelek tömeges bedőlésétől a bankigazgató csak abban az esetben tart, ha a forint árfolyama a mostaninál jóval alacsonyabb lesz - derül ki az Index online magazin cikkéből. Véleménye szerint a jegybank szigorú intézkedései nem segítenek a helyzet normalizálásán, ezért az eddiginél lazább monetáris politikát tartana célravezetőnek. Az OTP-vezér úgy látja: 2011-re kilábalunk a gazdasági, pénzügyi krízisből, bár, kétségtelen, hogy a jelen folyamatait nézve, idővel jó esélyünk lehet az unió legszegényebb állama címére. Csányi Sándor szerint ahhoz, hogy elkerüljük a legrosszabbat, feszes ütemet kell diktálnunk, de rendkívüli intézkedéseket nem lát szükségesnek. Az általános gazdasági helyzetelemzésen túl saját pénzintézete kilátásairól is beszélt a szakember. Elmondta, az OTP-t külföldi bankok kényszerítették be a devizahitelezésbe, ami a tranzakciók bevezetésekor a lakossági üzletági versenyben a leghatékonyabb eszköznek tűnt. Az OTP eredményeit tekintve ugyanakkor elégedettek lehetünk - tette hozzá Csányi Sándor. Az európai bankszektor 2008-as eredményeit nézve ugyanis, a fajlagos mutatók, a tőke- illetve eszközarányos nyereség alapján az első magyar pénzintézet a világ bankjainak legjobbjai között helyezkedik majd el. Az ígéretes számok azonban nemcsak a hazai monetáris szakembereknek mondanak sokat. A közép-európai piacokon terjeszkedni kívánó külföldi konkurencia is szemet vetett a stabilan álló OTP-re. Ennek ellenére Csányi Sándor cáfolta azokat a híreket, miszerint az orosz Szperbank felvásárolná a kiterjedt hálózattal rendelkező magyar pénzintézetet. Ez már csak azért is igaz lehet, mert a jelen gazdasági helyzet nem kedvez a nagyobb volumenű bankvásárlásoknak, másrészt - nevük elhallgatását kérő források szerint - a vételhez elengedhetetlen feltételek közül az oroszoknál egyedül a szándék van meg, a pénz nincs. A szektor és ezen belül saját bankja jövőjéről Csányi Sándor óvatosan nyilatkozott. Úgy látja, 2009-ben elfogadható eredményeket tud majd felmutatni, de 2010-ben a jelenlegi likviditási paraméterek miatt már nem hozható ez a teljesítmény. Csökkenő infláció, gyenge forint A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült prognózisa általános képet ad az európai és a hazai gazdaság állapotáról. A világméretű recesszió kifutási idejének és mélységének megjóslására más elemzőkhöz hasonlóan ez a tanulmány sem vállalkozik, de megjegyzi: a forint gyengülése ellenére az előzetes várakozásokhoz viszonyítva jobban csökken nálunk az infláció. Az Európai Bizottság a honi prognózisoknál kedvezőbb képet fest országunkról. Igaz, a külföldi várakozások rendre felülbecsülik a várható eredményeket. A nemzeti össztermék (GDP) alakulását figyelembe véve hazánk megelőzi Németországot. A kontinens közösség területén átlagban 2 százalék körüli, Németországban ennél valamivel magasabb, nálunk pedig alacsonyabb 24 hídlap szintű visszaesés valószínű - áll a jelentésben. A GKI ennél borúlátóbb, a magyar GDP 2 és fél százalékos csökkenésével számol, de 2009 végén már lassú javulást valószínűsít. Bár, nálunk is jelentősen érzékelhető a visszaesés, a gazdasági krízis nagy vesztesei most a balti államok (Litvánia, Lettország), valamint Írország és Nagy-Britannia, de az utóbbi időben izmosodó gazdaságú Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában is visszalépés várható. A GKI prognózisa szerint 2009-ben az államháztartási hiány jóval a maastrichti kritériumi szint alá csökken. A változások kormányzati szintű beavatkozást igényelnek, ezért a kabinet a recessziót és a tervezettnél alacsonyabb mértékű forintromlást várhatóan ellentételezni fogja, sőt az államháztartáson, illetve az adórendszeren belül átcsoportosításokat is végrehajt. A gazdaságban jelenleg zajló változások mindenképpen érintik a családokat. Ez leginkább a fizetések rendezésénél érhető tetten. A versenyszektorban a bruttó bérek 4 százalékos emelésével, a költségvetési ágazatban pedig 1 százalékos csökkenésével érdemes kalkulálni. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a növekvő hitel- törlesztési terhek, az új kölcsönfelvételi lehetőségek beszűkülése, illetve drágulása miatt a háztartások fogyasztása mérséklődni fog. Jó hír viszont, hogy a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt az infláció gyorsabban mérséklődik ez év elején. Az elemzők éves átlagban 2,3 százalékos, míg év vége felé valamivel magasabb, mint 2,5 százalékos áremelkedéssel számolnak. A visszafogott kereslet és az erős verseny az oka, hogy egy esetleges áfaemelés csak kismértékben jelenik majd meg az árakban. A lapunkban is górcső alá vett forint-euro árfolyam alakulása mögött a GKI-jelentés szerint nemzetközi folyamatok állnak, amelyek a régió többi országában is hasonló valutaromlást eredményeztek. Nálunk a forint eurohoz viszonyított árfolyama a decemberi 265-ről január végére 300-ra gyengült. A Magyar Nemzeti Bank az értékromlás elkerülése érdekében az elmúlt hónapban óvatos kamatcsökkentő lépéseket tett, és várhatóan e tendencia egész évben folytatódik majd. HM)' » «am HAU\ %H Sl Hff " ***
