Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-14 / 6. szám
Hatékonyabb munkaszervezés a kórházban Magasabb színvonalú ellátás a cél Alig pár hete állt munkába a Vaszary Kolos Kórház élén Kollár Zoltán, aki ígéretéhez híven azonnal hozzálátott a kitűzött célok megvalósításához. A z új főigazgatót nagy sürgés-forgás közepette sikerült utolérnünk, arra a kérdésünkre, hogy hogyan kezdődött az intézményvezetői munka, szabadkozva felelt: „Az új állás „elfoglalásakor" még elég nehéz válaszolni ilyen kérdésre. Az első hetekre azonnal jutott két fontos feladat is, mindkét esetben az ellátás színvonalának emelése az alapvető szempont” - adott „gyorsjelentést a főigazgató, majd hozzátette: „Megkezdtük a kórház négy érdekképviseleti szervezetével azt a munkát, ami a hatékonyabb képviselet mellett a dolgozói munka jobb kihasználása felé mutat. Jobb ellátás, ahogy mondtam, emellett a költségek szinten tartása a keret, amit figyelembe veszünk, méghozzá úgy, hogy a kórház munkavállalóinak terhelése se nőjön" - folytatta az új főigazgató. Kollár Zoltán elmondta:„Ehhez először áttekintjük a munkaszervezést. A megfelelő módosítások a munkaidők jobb kihasználása mellett „pluszjuttatásokat" akár anyagi „pluszt" is jelenthetnek, vagyis nemcsak az ellátásért hozzánk fordulók számára lesz pozitív irányú a változás. Ehhez tervem szerint egységesítjük a pótlékok rendszerét. A második fontos terület a szervezeti rendszer felmérése, egy egységes szervezeti rendszer kialakítása. Ennek érekében összeigazítjuk az egyes részegységek működését, felépítését, a cél ezzel az, hogy a megfelelően megszabott feladatokat a megfelelő szervezeti egységek végezzék, ehhez mindenütt a megfelelő esztergom létszámokat kell biztosítani, természetesen a megfelelő eszközállománnyal. Az adott források ilyen „megfelelősítésével" ismét csak emelkedő terhek, kiadások és növekvő munkaigény nélkül tudunk javítani a működésünkön. Még egyszer mondom: a cél, hogy így emelkedjen az ellátás színvonala a Vaszaryban"- szögezte le Kollár Zoltán főigazgató.-fs/'nÚjabb lépések Margat titkainak megfejtése felé Várfoglaló magyarok Az esztergomi várral sok rokonságot mutató szíriai keresztes erőd, Margat várát kutatta a lapunkból már jól ismert magyar régészcsapat. Mint a hétfőn hazatért Borosházi Tamástól megtudtuk, az elmúlt hetekben nem a hagyományos ásatás volt napirenden. „A vár úgynevezett periodizációját végeztük, ami abból állt, hogy a kutatókkal a legmélyebb feltárt területtől a legmagasabb bástyáig, „a pincétől a padlásig" végigjártuk az épületegyüttest. A közvetlen cél az volt, hogy az egyes korszakokra jellemző építési fázisokat elkülönítsük. Nem az iskolában megismert építészeti stílusokat akartuk elhatárolni, hanem a szerkezet, felület, az építőanyagok alapján azt szerettük volna meghatározni, hogyan épült és hogyan épült át Margat vára" - fejtette ki az építész. Borosházi Tamás hozzátette, ezeket a megállapításokat arra az alaprajzra vezetik fel, melyet tavaly szerkesztettek meg a szakemberek az ásatási eredmények szerint. Ennek alapján már itthon dolgozzák fel a misszió tagjai az eredményeket, például külön-kü- lön jelölik az egyes korszakok épületeit, falszakaszait, maradványait. „A közvetlen cél az egyes korszakok megkülönböztetése, a közvetett pedig a kutatási folyamat szempontjából lényegesebb cél, mégpedig az, hogy az idei feltárási, régészeti programot előkészítsük" - részletezte az esztergomi építész. Borosházi Tamás szerint az egyes faltöredékek vonalai, elhelyezkedései, törései nemcsak az építmény korára utalnak, hanem arra is, hogy a korábbi korszak falai másutt húzódtak, ott folytatódtak, ahol ma már nem látjuk őket. Ha viszont ezt tudják a régészek, vagy legalábbis sejtik, akkor kijelölhetik azokat a területeket, ahol áshatnak is. „Jó eséllyel megtaláljuk az eltűnt, visszabontott falaknak a részeit, így közelebb jutunk a margati erőd korszakainak feltárásához és elkülönítéséhez. Több módszer is segíti ezt a munkánkat, például különféle lőréseket találunk a falakon. Ha tudjuk, hogy a hadviselés, ezen keresztül az erődépítészet egyes korszakaira egy egyféle törés volt a jellemző, akkor a különböző ilyen nyílások alapján elkülöníthetjük az egyes időben épült falakat is"- folytatta beszámolóját Borosházi Tamás. Az építőanyagok a legjobb iránytűk a falak történelmének kanyargós ösvényein, véli az építész, hozzáfűzve, rengetegféle követ találtak eddig, különböző bazaltokat, mészköveket. Az anyag mellett azonban a megmunkálás is figyelemre méltó és fontos szempont a meghatározásban. A durva és finomabb faragású kövektől a téglához hasonló formára alakította n át, egészen a teljesen szabályos tégla alakúra csiszolt kváderkövekig mindenféle, eltérő méretű építőanyagok is találtak a misszió tagjai. Ezek pedig mind-mind eligazíthatják a szakembereket abban a kérdésben, hogy mikor is húzták fel Margat falait.-fs/'nAz esztergomi szakemberek által vezetett régészeti misszióhoz februárban immár második alkalommal csatlakozott Kázmér Miklós. Az ELTE Őslénytani Tanszékének docense, geológus-paleontológusa a földrengések nyomait tárja fel, kutatásairól pedig a későbbiekben lapunknak is beszámol. Borosházi Tamás szerint tanulságos, ahogyan a háborús sérülések pusztításai, javításai, újjáépítései elkülönülnek a földmozgások okozta károktól. Szíria a Földközi-tenger medencéjének földrengésveszélyes területén fekszik. A feljegyzések említik is ezeket a mozgásokat, a legnagyobb rengést, az 1202-est. A vár történelmének, rekonstrukciójának egyik alapja az építések, újjáépítések történetének feltárása, ennek során pedig el kell különítenünk a hadieseményektől az építészet korszakváltásait és a természeti katasztrófákat. hidlap.net hídlap 19
