Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-14 / 6. szám
esztergom Hamarosan befejezik a munkát a régészek A Fürdő Szálló rekonstrukcióját és a városközponti parkoló helyén létesülő mélygarázs, valamint új konferenciaszálloda építését megelőző ásatások hamarosan befejeződnek, pontosabban abbamaradnak, amíg a Zöldház bontása és a transzformátorház áthelyezése után vissza nem tudnak térni a régészek. Az ásatások második üteme során előbukkant né hány érdekesség a föld alól. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából az ELTE Régészettudományi Intézetének Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszéke által végzett régészeti feltárások első üteme novemberben kezdődött meg Feld István tanszék- vezető egyetemi docens vezetésével. Elsőként a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcát a Kis-Duna sétánnyal összekötő út vonalától északra terjedő területet vették birtokba a kutatók, ahol folytak az ásatások, amíg az időjárás engedte. Mivel a terület nagy részén a Fürdő Szálló építését megelőzően lecsapolt és feltöltött Hévíz-tó terült el, a régészek itt nem számítottak jelentős leletekre, mindössze a feltöltésre használt törmelék rejthetett volna középkori maradványokat, de az előkerült épületelemek mind a 19. századból származtak. A múlt év végi hideg időjárás enyhülése után a régészek január közepén folytathatták a munkát a parkolónak a Bástya áruházhoz és a Hévíz étteremhez közel eső részén. Ez a terület már az egykori tó medrén kívül esett, ennek megfelelően több érdekesség is előkerült a föld mélyéből. Mordovin Maxim, az ásatások egyi k vezető régésze elmondta, hogy négyméteres —* mélységig jutottak el, és három helyen bukkantak említésre méltó emlékekre. A Bástya-sétány feljárója alatti részen nagy valószínűséggel török kori " w'házomladékokra leltek, mivel innen egy jellegzetes török zöld mázas talpastál és egyéb kerámiák töredékei, !' valamint egy csat maradványai kerültek elő. Feltételezhetően a török időkben készült az a kút is, amit a műszaki üzlet előtti területen tártak fel, és érdekes leleteket rejthet egy 18. századi téglaakna is. Az ásatások legszebb és legjelentősebb lelete egy feltehetőleg 18. századi, ezüst korpuszt formázó medál, emellett ólom puskagolyók, gombok, csatok, kerámiadarabok, pipatöredékek, Mária Terézia korabeli érmék, gombok, gyűszű, gyűrű, patkó és lószerszámok kerültek felszínre, de a föld rejtett például kalapokat, és számos üvegpalackot is. Mordovin Maxim elmondta, hogy az értékes leletek a restaurálást követően nagy valószínűség szerint a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét gazdagítják majd. A kutatók hamarosan átadják a munkát a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat számára, ahol a szakemberek döntenek a terület további sorsáról. A szálloda- építkezés beruházója, a Regia Civitas Kft. kérésére a Zöldházat a hónap végéig ki kell üríteni, ezt követően a közműáthe- * lyezésekkel párhuzamosan lebontják az épületet, ezután visszatérnek a régészek, hogy a feltehetőleg a trafóház helyén álló középkori, a török időkben lőszerraktárnak használt malom maradványai, illetve további értékek után kutassanak. A Mala-forrásalagút A városközponti parkoló és a Fürdő Szálló alatt egy rejtélyes és érdekes, részben felújított és bejárható járatrendszer, a Mala- forrásalagút húzódik, melyet a Hévíz-tónak az 1838-as nagy árvíz utáni lecsapolása és feltöltése után, a Fürdő Szálló építésekor hoztak létre a környéken feltörő termálvizek elvezetésére Az 1839-40-ben épült önhordó szerkezetű, tégla- és kőfalazatú alagútrendszer feltehetőleg az a Grämling Ignác nevű ácsmester építette, aki a Fürdő Szálló vörösfenyő-gerenda alapozását is készítette. Az alagút járatainak hossza összesen 473 méter, a források mélysége a földfelszíntől mérve 3-4 méter. A Mala-forrás 25-29 °C-os bőséges karsztvíz hozama a Dorogi-szénmedencében végzett bányaműve- lés következtében a múlt század negyvenes éveiben csökkeni kezdett, majd teljesen elapadt. Miután a barnaszénfejtés a kilencvenes években teljesen megszűnt a térségben, már kezd visszatérni a víz a B Az alagútrendszer ma járható részeit 1995-ben, az akkor meghirdetett pince-felújítási program kere- Hi tében rekonstruálták. A Zöldházhoz közel eső beomlott részek falai most láthatók az ásatási területen, V de ezek újra járhatóvá tétele nem szerepel a tervek között. í A forrásalagút bejárata a strand területéről nyílik. Heer Lajos, a fürdő igazgatója elmondta, hogy korábban a Duna múzeummal együttműködve minden évben szerveztek 40-45 perces „alagútjáró túrákat" a Víz világnapjához, március 22-höz kapcsolódva. Az idei programról egyelőre nem tudni, de Heer Lajos megígérte, hogy előzetes bejelentkezés alapján bármikor lehetőséget biztosít 10-15 fős csoportok számára a különös, Esztergom fürdőkultúrájának fényét emelő műszaki műemlék megtekintésére. hidlap.net hídlap 17