Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-07 / 5. szám

cégér A recesszió csak lassítja, de nem állítja meg a gazdasági fejlődést Barkácsáruház költözik az ipari parkba Jelenleg negyvenkilenc gazdasági társaságot fog össze az Esztergom határában található ipari park. Az ország sok városához hasonlóan, a helyi önkormányzat is úgy határozott, hogy az 1990-es évek második felében az újonnan induló, ipari te­vékenységet végző cégeket egy arra kijelölt 250 hektáros területen telepíti le. A sort 1991-ben a Suzuki kezdte, majd több kisebb-nagyobb vállalkozás vásárolt itt telket, napjainkban pedig a bevásárlóközpontok építtetői mutatnak érdeklődést az esztergomi befektetési lehetőségek iránt. A z ipari park üzemeltetéséért felelős Városszépítési osztály vagyongaz­dálkodási irodáján megtudtuk: a most ta­pasztalható gazdasági folyamatok a be­költözni szándékozó vállalkozások számát is befolyásolják. Főként a Suzuki számára beszállítói tevékenységet folytató cégek települnének szívesen a gyár szomszéd­ságába, de a gazdasági megtorpanás őket is hátráltatja. Előfordult olyan eset, ami­kor egy cég telekvásárlását a fenti okokra hivatkozva napolta el. A kereskedelem vi­szont úgy tűnik, optimistán tekint a jövő­be, hamarosan egy Praktiker áruház nyitja meg kapuit. A barkácsüzlethez szükséges földterületet már megvásárolta az építte­tő a helyhatóság kereskedelmi-szolgálta­tó célra fenntartott több mint tízhektáros földtulajdonából. A területen bevásárló- központok, plázák nyílhatnak meg. Az ipari park fejlődését - összességé­ben csak lassíthatja, de nem állítja meg a recesszió - vélik a városházán. A tulajdo­nos önkormányzat ugyanis a már meglé­vő, a városban telephellyel rendelkező cé­geknek engedélyezte tevékenységük ko­rábbi helyszínen történő folytatását, ám ha fejleszteni, bővíteni kívánják a vállalko­zást, azt már csak az ipari zónában tehe­tik meg. Ez jelent garanciát arra, hogy az e célra fenntartott 250 hektárt meghaladó területen egyre több gazdasági társaság fog megjelenni. Előreláthatólag nem lesz szükség a park bővítésére, de igény sze­rint - amennyiben egy-egy betelepülni szándékozó nagyobb földtulajdonra tart igényt - az önkormányzat erre is megke­resi a lehetőségeket. Bár, az eladásra kí­nált telkek nem közművesítettek, a víz, a gáz, a villany, illetve a csatornahálózat el­érhető távolságban vannak, ezzel is csök­kentve a betelepülő cégek költségeit. Természetesen a város igyekszik a terü­leten dolgozók számára a legkorszerűbb feltételeket megteremteni. így folyamat­ban van a Mátyás király út korszerűsítése, valamint egy új buszpályaudvar építése. Időutazás elbocsátásokkal A Dunántúli Regionális Munkaügyi Köz­pont legutóbbi kimutatása szerint megyénk a munkanélküliségi ráta tekinte­tében a 2005-ös szintre esett vissza - állít­ja a Netriport. A hírportál információi sze­rint térségünkben megközelítőleg tízezer álláskeresőt regisztráltak, ez a gazdasági­lag aktív népesség hat és fél százaléka. Szakértők úgy vélik, ez még korántsem a mélypont, további leépítések várhatók főként az autó- és gépipari beszállítóknál, a textilipari cégeknél, valamint néhány kereskedelmi vállalkozásnál. A Közép-dunántúli régió - iparosodott jellegéből adódóan - a többi tájegység­nél érzékenyebben reagált a gazdasági krízisre. Itt egy év alatt 23 százalékkal, míg országos átlagban 7,3 százalékkal növekedett meg az állástalanok száma. Megyénkben e tekintetben Tatabánya áll az élen, itt igen magas, 33 százalékos növekedésről számolt be a helyi mun­kaügyi központ. A bejelentett létszám- leépítésekben érintettek csaknem egy- harmada külföldi, zömében szlovákiai munkavállaló. A most közzétett anyag tételesen felso­rolja azokat a cégeket, amelyek a legtöbb munkavállalót bocsátották el. A Magyar Suzuki Rt. 1200, a Foxconn 1000 alkal­mazottjától vált meg. A Bowden Kft. 60, a Borg-Warner 172, a Perlos 500 saját és 110 kölcsönzött, a Tondach 54 dolgozójá­nak jelezte felmondási szándékát. Emelkedő munkanélküliség A gazdasági recesszió hatásának következményeként több vállalat is elbocsátot­ta alkalmazottai egy részét, térségünkben a leépítés több szlovákiai munkaválla­lót is érintett. Az esztergomi munkaügyi központtól kapott információk szerint a Duna túlpartján élők nem szerepelnek a hazai munkanélküliségi statisztikákban, őket a lakóhelyük szerint illetékes hivatalokban regisztrálják. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a hazánkban nyilvántartott lehangoló adatok mögött kizárólag ma­gyar állampolgárságú munkaerők állnak. 18 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom