Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-24 / 3. szám
helyi história A vitéz költőről elnevezett múzeum elődje már 1875-ben létrejött: Ferenczy Jákó bencés igazgató ekkor alapította meg a városi Múzeum Egyletet. A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium (mai Szent Erzsébet iskola épülete) 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, Knauz Nándor püspök és más gyűjtők (Rényi Rezső, Némethy Lajos, Brenner Ferenc, Einczinger Ferenc, Reviczky Elemér stb.) régiséggyűjteményei képezték. Szent István városában, illetve a magyar történelem első városában nem is lehetett ez másként, minthogy az intézményben a gyűjtemények birtoklásán és bemutatásán kívül már az első időkben komoly régészeti tevékenység is folyt. 1891-92-ben Récsey Viktor és Knauz Nándor már jelentős ásatásokat végzett Esztergom területén. Az e helyeken végezni kívánt feladatok súlyát is jelzi, hogy 1894-ben Knauz Nándor felhívására megalakult az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat. A célok között szerepelt, hogy Esztergomban és vidékén (Esztergom-, Bars- és Hont megyékben) lévő őskori, ó- és középkori régiségek felkutassák, a gyűjtést ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások révén elvégezzék, s azoknak a társulat székhelyén alapítandó régiségtárban közszemlére tegyék, illetve a tudományos célra szolgáló gyűjteményt felállítsák. A történelmi kutatás elsősorban Esztergom-megye és város monográfiájának előkészítésére és megírására irányult. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény a bencés gimnáziumbóll898- ban került a Főszékesegyházi Könyvtárba, azaz a Bibliotheka épületében , és ez volt az összeállítás első nyilvános kiállítása. A gyűjtemény leltára 1900-ban nyomtatásban is megjelent a Társulat III. Évkönyvében, amely ekkor 617 tételben mintegy 1500 darab régészeti, helytörténeti, néprajzi, iparművészeti, numizmatikai és természettudományi tárgyat jelentett. 1913 és 1933 között különböző épületekben működött a múzeum, majd visszaköltözött a Bibliotheka épületébe, ahol 1989-ig maradt. Az intézmény a második világháború után kapta a Balassa Bálint Múzeum nevet, majd a kor hegemónia trendjének megfelelően ezidőben az államosított Balassa Bálint Múzeum gyakorolta a szakmai felügyeletet az Esztergomban található egyházi gyűjtemény, név szerint a Keresztény Múzeum és a Főszékesegyházi Kincstár felett. Ez a folyamat 1961-től még inkább megerősödött, ekkoriban az egyházi tulajdonban lévő egykori királyi palota feltárt és látogatható épületegyüttesét is államosították, és azt a Balassa Bálint Múzeumhoz csatolták. 1964-től újabb fontos fordulat állt be az intézmény életébe, a megyei múzeumi szervezetek kialakulásával egy időben a Művelődésügyi Minisztérium és a Komárom Megyei Tanács közös megállapodása szerint - a régészeti feltárások és helyreállítás idejére - a királyi palotát Vármúzeum néven a minisztérium kezelésébe vonták, de a korábbi igazgató továbbra is mindkét intézmény vezetője maradt. A Balassa múzeum igazgatója 1969-től Horváth István régész lett, egy évvel kinevezése előtt kapta meg az intézmény a vízivárosi régi vármegyeházát, mely a B-épülete lett. A középkori alapokra épített egyemeletes barokk épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga a régészeti gyűjtemény, a restaurátor műhelyek és a kiállítások. 1987-89-ben folyt átalakítás után a Víziváros főterén lévő copf stílusú egyemeletes lakóházat is múzeumi célra adták, így végleges helyet kapott a múzeum többi gyűjteménye és irodája is, amelyek 1990-ben foglalták el mai helyüket az úgynevezett A-épületben a Mindszenty tér 5. szám alatt. A Balassa Bálint Múzeum jelenlegi gyűjtőterülete Komárom- Esztergom megye keleti harmada, azaz a történeti Esztergom vármegye Dunától délre eső fele. Legfőbb tevékenysége, múltjából és helyzetéből adódóan a régészet, helytörténet és néprajz területére terjed ki. Az intézményhez tartozik még a tavaly ősz végére felújított előhegyi Babits-villa, a pilisszentlé- leki szlovák tájház, a dömösi prépostsági romok az Árpád-kori altemplommal, valamint a nyergesújfalui emlékház is. Helyreigazítás: Legutóbbi számunkban a helytörténeti rovatban tévesen írtuk Paulovits Gyuláné Spóner Mária nevét, az érintettektől ezúton kérünk elnézést. SYERMEK KERT Szociális és Kulturális IftKANAUA Alapítvány - MIKKAMAKKA JÁTÉKTÁR k# Esztergoo 2500 Esztergom, Aranyhegyi u. 5. Srátéfctár Tel.: 06 33/501-740 www.mikkamakka.hu Bóbita-muzsika - Zenebölcsó'de a Mikkamakka Játéktárban Készségfejlesztő foglalkozás zenetanár segítségével 6 hónapos kortól 4 éves korig! A babák a biztonságot jelentő szülői háttér mellett kerülnek be egy közösségbe. A szülők nyomon követhetik gyermekük nyitottá, barátságossá, kezdeményezővé válását. Helyszín: Esztergom, Aranyhegyi u. 5. Időpont: minden szerdán: 1. csoport: 11 órától, 2. csoport: 16 órától, 3. csoport: 16.30 órától Tanfolyamvezető: Vörös Nikolett Bérlet egy hónapra: 2000,- Ft Info: www.vorosnikolett.extra.hu/zenebolcsode.html Előzetes jelentkezés szükséges személyesen vagy telefonon! MIKKAMAKKA - EGY HELY, AHOL EGYÜTT JÁTSZHAT AZ EGÉSZ CSALÁD hidlap.net hídlap 31
