Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-06-20 / 24. szám

orvos válaszol a lmárium Segít a Hídlap! Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Munkahelyi baleset miatt öt hónapja táppénzen vagyok. Határozatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozom. A munkahelyi ve­zető úgy véli, nem fogom bírni a munkát, azt mondta, nem lesz jó, ha esetleg 1-2 napot dolgozom, aztán pedig újból betegállományba me­gyek. Attól tartok, hogy ha újra betegállományba megyek, felmondja a munkaviszonyomat. Ha ez kölcsönös megegyezés alapján történik, úgy tudom, jogosult vagyok munkanélküli segélyre. 1. Ha a főnököm gazdasági okokra hivatkozik, kérhetem a munkanél­küli segélyt? Ha munkáltatója rendes felmondással mond fel Önnek, vagy közös megegyezéssel bontják fel a jogviszonyt, akkor jár a juttatás. Ha a munkaviszonyt a munkaadó rendkívüli felmondással szünteti meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek Ön megfelel. Ezután az álláskeresési segély harmadik típusára is jogosult, ha a fent említett járadékfolyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelke­zik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az álláskere­sési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rok­kantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. 2. Betegállomány utáni felmondás esetén köteles a munkáltató kiadni vagy kifizetni a szabadságot? A munkáltató dönti el, hogy kiadja, vagy kifizeti a szabadságot. Ameny­nyiben a felhalmozódott szabadság hosszabb, mint a felmondási idő, úgy a ki nem vett szabadságot fogja önnek kifizetni a főnöke. 3. 57-éves vagyok, 42-év munkaviszonyom van. 59-éves koromban mehetek nyugdíjba, ami már az előre hozott öregségi nyugdíj. A gaz­dasági válság és a korom miatt nagy valószínűséggel sehol sem fog­nak alkalmazni. Szeretném tudni, ilyen esetben mit lehet tenni? Próbálja meg elkerülni a felmondást. Ha mégis felmondanak Ön­nek, kérjen írásbeli indoklást. Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat. 4. Úgy tudom, a 1991. évi IV. törvény 30. §-a szabályozza a nyugdíj előt­ti munkanélküli segély megállapítását. Kérdésem, ez a törvény érvény­ben van-e és mennyi a legkisebb öregségi nyugdíj? Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét valóban törvény állapítja meg. A nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza. Az öregségi nyugdíj legki­sebb összege 2009. január 1-től 28.500 Ft. További tájékoztatásért kérjük forduljon a lakóhelye szerint illetékes kirendeltséghez! A 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munka- nélküliek ellátásáról szól és ma is hatályban van. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda A Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda vállalja: könyvelését, jogi ügyeinek intézését. Megtakarítások, adókedvezmények, költségkímélő eljárások. Személyre, vállalkozásra szabott megoldások adó, társadalombiztosítási és munkaügyi kérdésekben. Tel.: 06/20/9999239 az anorexia valójában? Mit is jelent A táplálkozási zavarok körébe tartozó betegség, melyet anorexia nervosa-nak nevezünk pszichés okok miatt, 12-14 éves korban az esetek 90%-ában a lá­nyoknál kialakuló csökkent táplálkozást jelent, melyben a beteg annak ellené­re látja magát kövérnek, hogy esetleg a valóságban kétségbeejtően sovány. A beteg saját testképét tévesen ítéli meg, míg mások méreteit általában nem. A társadalmi hatások és elvárások növelik a kórkép kialakulásának valószínűségét, hiszen gondoljunk csak a vékony model­lekre, a tv és mozifilmek által közvetített idealizált soványság szerepmodelljeire, akikre példaképként tekinthetünk. A vizs­gálatok szerint a lányok jelentős részénél a krónikus diétázás életformává vált, mely először csak az édességről való lemon­dással kezdődik, majd mindennapjaik és személyiségük központi részévé válik a testsúllyal való törődés. A 16 és 25 év közötti nők egy százalé­ka anorexiás, s a 10 százalékuk úgyneve­zett szubklinikai (a betegség nyílt meg­jelenése előtti) eset. A páciensek több mint négyötödének a havi vérzés meg­indulását követő hét éven belül alakul ki a betegsége, és elsősorban azok a maga­sabb társadalmi státusú nők hajlamosak rá, akik olyan családban nőttek fel, ahol az eredmény, a siker hajszolása minden­napos dolog és túlságosan magasak az elvárások. Bár egyetlen olyan lelki zavar sincs, amely teljesen független lenne az egyént körülvevő világ­tól, az anorexiás és bulímiás tiné­dzserek tünetei­nek kialakulására és fennmaradására az át­lagosnál nagyobb hatást gyako­rol a beteg fiatal környezete, elsősorban a családja, melyben él, mint azt sok más lel­ki betegség esetében tapasztaljuk. Éppen ezért lenne fontos a családterápia a beteg kezelésekor. Az anorexia kibontakozását csaknem mindig valamilyen lelki trauma előzi meg: válás a családban, haláleset, a szeretett hozzátartozó elvesztése, iskolai kudar­cok, szerelmi csalódás, stb. Az anorexia általában jellemzőbb a depresszióra, szo­rongásra, egyéb hangulati zavarokra haj­lamos emberek között. Pszichoterápiája hosszú, összetett folyamat, mely a beteg­ség súlyosságától függően kórházi keze­lést is igényelhet. Fontos, hogy felismer­jük a betegséget és minél hamarabb for­duljunk szakemberhez a problémával. Dr. Váradi Hajnalka 48 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom