Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-24 / 3. szám
eszetrgom Szent Miklós sítábor Mariazellben Felcsatolt lécek A Szent Miklós program új elemének köszönhetően negyvenhat rászoruló gyermek vehetett részt az ausztriai testvérvárosunkban, Mariazellben rendezett sítáborban múlt héten. Az oktatással, versenyekkel, városnézéssel és rengeteg játékos programmal gazdagított hatnapos téli vakáció résztvevői feledhetetlen élményekkel tértek haza múlt hét pénteken. A mint arról legutóbbi lapszámunkban hírt adtunk, január 11-én indultak útnak Mariazellbe, és 16-án érkeztek haza azok a diákok, akik a Szent Miklós programon belül, a hátrányos helyzetű, nagycsaládos vagy nehezebb anyagi körülmények közt élő gyermekek számára szervezett síutazáson elsőként vehettek részt Esztergom Város Önkormányzatának költségén. A gyermekeket, akiknek még nem volt lehetőségük a síeléssel megismerkedni, az esztergomi általános iskolákból választották ki a pedagógusok tanulmányi eredményük és családi körülményeik alapján. A negyvenhat 4-7. osztályos tanulót Mariazellben ideális hóviszonyok, kényelmes szállás és teljes ellátás fogadta - tudtuk meg Pál Györgytől, a Pézsa Tibor sportcsarnok igazgatójától, a tábor vezetőjétől, aki azt is hozzátette, hogy az új kezdeményezés az iskolák saját szervezésű táboraival együtt szerencsésen kapcsolódhat az új országos síoktatási programhoz, a Szent Miklós programba való felvétel pedig garancia lehet a tervszerű, folyamatos és kiterjedt megvalósulásra. A tábor résztvevőit a dorogi Sítechnika Kft. profi síoktatói vezették be a sízés rejtelmeibe már az utazást megelőzően két alkalommal a műanyag tanpályán, majd a Mariazell környéki lesiklópályákon is. Födi János, a síiskola vezetője szerint helyes törekvés az esztergomi városvezetés új koncepciója, hiszen a környező országok a síoktatás és sítáborok szervezése terén előttünk járnak. Az oktató elmondta, hogy a gyermekek nagyon ügyesek voltak, hiszen a csoport nagy részének nem volt előképzettsége, mégis már a negyedik napon akadálykerüléses lesiklóversenyt rendezhettek, az utolsó napon pedig már egyénileg használták az üléses felvonót, és a hegycsúcsra is feljutottak, ahonnan a szerpentines erdei kék pályán folyamatos ereszkedéssel egyfolytában három kilométert csúsztak lefelé. „Számunkra a legnagyobb öröm látni azt a sikerélményt, ahogy egyre magabiztosabban uralják a lécet, és legyőzik a félelmet. Igazán hálás, jó gyermekanyagot kaptunk, és ez nem csak udvariasság a részemről. Meghatóak voltak a búcsúzás pillanatai, és nem maradtak könnyek nélkül." - tette hozzá Födi János. A síelésen kívül természetesen egyéb programokról is gondoskodtak a csoportkísérők, amelynek során a gyorsan elrepült hat nap alatt valódi közösséggé formálódott a vegyes összetételű csapat, amelynek - ahogyan illik - saját csatakiáltásuk is lett: a „Sí-hó, sí-hó, hajrá, hajrá Esztergom!" kiáltás a település másik végéig is elhallatszott, és hallatszik is majd sokszor a jövőben kiutazó gyermekek torkából is. Magassy Júlia, kísérő nevelő szerint a gyerekek a fizikailag megterhelő síelést követően gyorsan regenerálódtak, és szívesen vettek részt a szellemi vetélkedőkben is, de a szobai rendrakásból is verseny alakult ki, amikor pedig nagyon fáradtak voltak, akkor kedvenc mesefilmjeiket nézték. Nem maradhatott el természetesen Mariazell nevezettességeinek, a kegytemplomnak és a Mindszenty-emlékhelynek a megtekintése sem, sőt közben egy nagy hógolyócsatára is sor került. Bognár Miklós, sportszervező azt mesélte, hogy hazafelé a buszban beszélgetett a gyermekekkel, akik hálás szívvel értékelték az önkormányzat ajándékát, és természetesen maradtak volna tovább is, ha lehet. Néhányan tervezgették, hogy testvérüket és a sportosabb szülőket is elcsábítják síelni a környék pályáira. A sítábor valamennyi költségére 4 millió 132 ezer forintot biztosított az önkormányzat. A tervek szerint a jövőben szezononként 150-200 gyermek vehetne részt a Szent Miklós sítáborokban.
