Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-13 / 23. szám
címlapon A 2009-es európai parlamenti választásokról Mi történt az országban? A választások az SZDSZ és az MSZP totális vereségét, a parlamenten kívüli kispártok erősödését és a Fidesz-KDNP abszolút győzelmét hozták magukkal. Még a 2008 tavaszán tartott, egyébként fölényes Fidesz-KDNP győzelemmel zárult referendum után is érvényes volt az a megállapítás, hogy az ország hagyományosan jobb- és baloldali megyékre tagolódik. Ez a fajta választásföldrajzi megkülönböztetés mára érvényét veszítette, mivel a jobboldal a szocialista fellegvárak mindegyikében elsöprő győzelmet aratott. Az MSZP számos városban és több megyében a Jobbik mögé szorult, így az ország bizonyos részein, társadalmi támogatottságát tekintve, a harmadik erővé vált Magyarországon. I Megye MSZP támogatottság Jobbik támogatottság B.A.Z 19,3% 22,88% Hajdú-Bihar 12,58% 17,1% Heves 19,23% 20,17% J.N.SZ 17,76% 19,02% Nógrád 17,71% 18,68% Pest 15,03% 16,63% SZ.SZ.B 14,15% 18,49% Megyék, ahol a pártok támogatottságát tekintve a Jobbik lett a második erő Ahol a Fidesz megtartotta vagy növelte előnyét a szocialistákkal szemben, ott a Jobbik támogatottsága az országos átlaghoz képest nem nőtt. Mindez azt jelenti, hogy a Jobbik főként az MSZP- től vitt el szavazatokat és nem a Fidesztől. Az SZDSZ, választói támogatottságát tekintve, gyakorlatilag megszűnt létezni. Volt olyan megye (Nógrád és Tolna), ahol az SZDSZ-re kevesebb mint 900-an szavaztak. A párt viszonylag erős maradt Budapesten, de még a fővárosban sem érte el a parlamenti bejutási küszöböt (4,46%), illetve az LMP-HP (4,88%) mögött zárt a pártok közötti választási küzdelemben. A liberálisok korábbi szavazói jelentős részben az LMP-HP és az MDF listájára adták voksukat, az MDF így tudott egy mandátumot szerezni az Európai Parlamentben. A másodlagos pártpreferenciák elemzéséből kiderül, hogy a Magyar Demokrata Fórumhoz a szocialista párt korábbi szimpatizánsai közül is vándoroltak át szavazók. Ez azt vetíti előre, hogy az MDF magasabb részvétel esetén lehet, hogy inkább erősödött, mintsem kiesett volna. Mi történt Esztergomban és Komárom-Esztergom megyében? Az esztergomiak demokráciából sokkal jobban vizsgáztak, mint a hasonló lélekszámú településeken vagy akár a magyarországi megyeszékhelyeken élő állampolgárok. Ez abból szűrhető le, hogy a királyvárosban a lakosság jóval nagyobb arányban élt a közélet minőségét és struktúráját meghatározó választójogával, mint az említett városokban. Budapestet leszámítva, a lakosság számát tekintve Esztergom a 37. legnagyobb város Magyarországon. Az ebben a rangsorban a királyváros előtt szereplő települések mindegyikében kisebb volt a választói részvétel, mint Esztergomban. A maga 44 százalékos részvételi arányával tehát Esztergom aranyérmes a nagyvárosok ranglistáján. Az esztergomi részvétel a Komárom-Esztergom megyében és a megye városaiban regisztrálthoz képest is több mint 10 százalékponttal magasabb. Ez nem elsősorban a pártok, hanem az esztergomi demokrácia szempontjából kimagasló eredmény. I Település Részvétel Esztergom 44 Komárom 40,24 Nyergesújfalu 34,26 Megye összes telepü. 33,86 KÉM városok 32,8 Kisbér 32,3 Dorog 32,01 Tatabánya 30,93 Lábatlan 30,69 Bábolna 28,84 Ács 28,43 Oroszlány 27,28 Választási részvétel Komárom-Esztergom megye városaiban Esztergom más szempontból is első a legnagyobb városok között. A választásra jogosult lakosság arányaihoz mérten Esztergomban érkezett a legtöbb szavazat a Fidesz-KDNP listájára, azaz a Fidesz-szavazók Esztergomban bizonyultak a legaktívabbaknak. A Fidesz Esztergomban egyébként úgy volt képes országos és megyei átlag feletti eredményt elérni (59,72%), hogy Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb jobboldali párt támogatottsága kisebb volt, mint az országban általában (55,43%). Ezzel egy időben a szocialisták az országosan elért eredményeikhez képest (17,38%) jobban teljesítettek a megyében (21,02%). Egy országos körképet nézve, az MSZP tulajdonképpen mindössze két helyen, Budapesten (+4,93 százalékpont) és Komárom-Esztergom megyében (+3,64 százalékpont) tudott az átlagosnál jelentősen több szavazatot gyűjteni. Ezt figyelembe véve, a Fidesz-KDNP-lista átlagosnál jobb eredménye Esztergomban még számottevőbbnek tűnik. A megyei és az országos átlageredményeket az úgynevezett 5-ös számú Országos Egyéni Választókerületben elért adatokkal is érdemes összevetni. A rövidebb nevén úgynevezett 5. OEVK az a 13 települést magában foglaló választásföldrajzi terület, ahol a parlamenti választásokon az egyes pártok országgyűlési jelöltjeire lehet szavazni Esztergomban és környékén. Legutóbb, a 2006-os választások második fordulójában az emberek Tittmann Jánosra és Meggyes Tamásra voksolhattak. Három éve a választókerületben zajló politikai vetélkedést - ahogy a parlamenti választásokat is - végül a szocialisták nyerték. Az EP-választási adatok egyértelműen jelzik, hogy a pártok támogatottsága Esztergomban és környékén drasztikusan 4 hídlap hidlap.net
