Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-06-06 / 22. szám

zöldügy Túraajánló Kismarostól Nagymarosig Az ezerarcú Börzsöny LfElfEÉafei A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) május 17-én geológiai túrát szervezett a Duna túloldalára, a Börzsönybe. A közel negyven résztvevő autóbusszal utazott el Kismarosra, onnan erdei kisvasúton folytatták útjukat Királyrétig, majd meg­kezdődött a mintegy 25 kilométeres, kilenc óra alatt teljesíthető gyalogtúra a rendkívül változatos tájakat, kiemel­kedő ormokat, hosszan elnyúló gerince­ket, szurdokokat, sűrű erdőket, hatal­mas tisztásokat, csodás természeti kép­ződményeket és lenyűgöző panorámát bemutató hegységben. Ezt az - akár részletekben is megtehető - kirándu­lást ajánljuk most olvasóink figyelmébe Lieber Tamás túravezető segítségével. A Börzsöny A Dunakanyar fölé magasodó Börzsöny jó megközelíthetősége, a viszonylag kis te­rületen is megfigyelhető tájképi változa­tossága, valamint rendkívül bőséges tu­rista út-hálózata miatt hazánk egyik leg­kedveltebb túracélpontja. A Börzsönyt a Kárpátok belső vulkáni övezetében találjuk, ez Északi-középhegy­ségünk legnyugatibb tagja. Mivel környe­zetéből meredeken emelkedik ki, jóval magasabbnak véljük, mint amennyi való­jában. Legmagasabb pontja a 938 méter magas Csóványos, ahonnan páratlan pa­noráma tárul a Dunakanyarra. A hegység 600 négyzetkilométer nagyságú tömb­jét északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna határolja, míg keleten a Nógrádi­medence zárja le. Hazánk egyik legfiatalabb, mindössze 15-18 millió éves hegységének geológi­ája összetett keletkezésre utal. Tömegé­nek döntő többsége vulkanikus eredetű, de egyéb kőzetek is fellelhetők benne. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák, illetve tengeri képződésű üledékes kőzetek alkotják, efölött a földtörténeti ókor végén lerakodott, mintegy 250 mil­lió éves üledékes kőzetek helyezkednek el, majd ezekre 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt pe­dig a miocén tenger üledékei rakódtak. A nagyrészt a Duna-lpoly Nemzeti Park­hoz tartozó területen érintetlennek tűnő vadregényes tájak, több mint háromszáz forrás, ugyanakkor a közeli lakott terüle­tek nyüzsgése várja a túrázás szerelmese­it és a kevésbé gyakorlott természetjáró­kat egyaránt. A természeti látnivalók vonzerejét fokoz­za a hegységet behálózó 760 milliméteres keskeny nyomtávú erdei vasúthálózat, me­lyet ma már szinte kizárólag turisták szál­lítására használnak. Közülük a Kismarosról Királyrétre tartó, 11 kilométer hosszú útvo­nalon, hazánk harmadik legidősebb kisvas­úján kezdődik túránk első, egyben az iz­mokat legkevésbé igénybe vevő szakasza. A vonatok a most érvényes nyári menet­rend szerint Kismarosról 8 óra 50 perc és 11 óra 50 perc között minden óra 50 perckor, 13 óra 50 perckor, 15 óra 50 perckor és 17 óra 50 perckor indulnak a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap pedig 19 óra 15 perckor is. A menetidő 32 perc. Királyrétről a Malom-völgyig A Királyrétről a zöld jelzésű turistaúton indu­lunk el, és ezen haladunk egészen az 1929- ben épült Kisinóci turistaházig, majd itt rá­térünk az Országos Kéktúra nyomvonalára, amelyen déli irányban műúton érünk be a másfél kilométerre fekvő Kóspallagra, a hegység legfiatalabb településére, több tu­ristaútvonal csomópontjára. A Márianosztra felé vezető országút el­ágazásánál balra, Kismaros felé haladunk tovább, majd az aszfaltos utat hamarosan elhagyva, középkorú tölgyerdőben, a Pi- roska-hegy irányába folytatjuk utunkat, melynek keleti oldalában az úgynevezett Sűrűségen kelünk át. Nyári nagy meleg­ben a napsütötte aszfalt és a nyílt terep után jólesik a fiatal tölgyes árnyéka, amit bő fél órán keresztül élvezhet a túrázó. A hamarosan elénk táruló tágas, lenyűgöző szépségű Békás-réten vadvirágok, lepkék sokasága gyönyörködteti a szemet, távo­labbra tekintve pedig a Magas-Börzsöny­re, a Sas-hegy csoportjára, dél felé pedig a Duna túlpartján elterülő Visegrádi-hegy­ségre látunk rá. A kirándulás útvonala a Malom-völgy­ben vezet tovább, ahonnan hamarosan elérjük a Malom-völgyi patak felduzzasz­tásával létesített, szép fekvésű halastó gátját. A tó partjainál érkezünk a 25 kilo­méteres túra feléhez, ezért éppen itt az ideje, hogy a közelben lévő Fehér-kút for­ráscsoportjánál pihenőt tartsunk, előve­gyük hátizsákunkból a szendvicseket és csillapítsuk szomjunkat tiszta forrásvízzel. Aki itt hagyja abba a túrát Zebegénybe sétálhat le, és onnan a minden óra 3 perckor induló vonattal térhet vissza Kismarosra. 36 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom