Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-10 / 1. szám
Becket Tamás, Bánffy Lukács és Esztergom K olumbán György képviselő, a Szent Tamás-hegyre tervezett szobrok „tervgazdája", az alábbi, Bánffy Lukács, Becket Tamás és Esztergom viszonyát feltáró összefoglalót juttatta el. „Lukács a hat magyarországi Bánffy ág nyugati hajtásából, a Mura menti Lendvai Bánffy famíliából származott. Lukács Párizsban fejezte be egyházi tanulmányait, majd esztergomi érsekként, Magyarország főpapjaként négy Árpád-házi király ideje alatt ült az esztergomi papi trónszéken - és a király börtöneiben -, mivel négy Árpád-házi királyunk nemzetpolitikai, stratégiai elképzeléseivel a római katolikus egyház magyarországi védelmezésével kapcsolatban határozott álláspontot képviselt. Olyannyira, hogy a kiéleződött konfliktusok során három királyát esztergomi érseki hatalmával kiátkozta, egyiküket, az általa képviselt bizánci hatalmi törekvések pártolása miatt megkoronázni sem volt hajlandó. Ekkor börtönt is szenvedett, melybe hajlíthatatlan, szilárd egyház és nemzetvédő magatartása miatt vissza is kellett térnie. Prófétai meglátása, szilárd hite talán a nemzetet mentette meg. A „mi lett volna ha" gondolatkísérlet a szakmai szemellenzővel történészek számára nem más, mint az ördögtől való bűnös laikus kérdés. Én pedig mégis felteszem! Mi lett volna, ha a rendre Bizáncban nevelkedő magyar trónörökös hercegek palástja mögött settenkedve bevonul Magyarországra Bizánc becstelen szelleme, majd államvallása? Válaszom: valószínűleg az Európában mindig is keleti barbárnak tartott hazánk egységes német-római, velencei, francia hatalmi összefogás hadi céltáblája lett volna. Mint Bizánc bérence ellenség lett volna nemzetünk, a keresztes hadak, majd utánuk nemsoká a tatár pusztítás által megnyomorított, dúlt, védtelen eltiport nép lettünk volna. Bánffy Lukács a római katolikus egyház és a nemzet önfeláldozó, határozott megóvásával ezt a„ mi lett volna ha"történelmi tragédiát hárította el. És Becket Tamás? Szintúgy ezt tette, Bánffy érsek kortársaként, párizsi iskolatársaként, talán személyes ismerőseként is - az angol király udvarában. Védte egyházát a korabeli királyi (politikai) nyomulás és egyházrablás ellen, s ezért életével fizetett. A király négy, név szerint ismert túlbuzgó lovagja Canterbury kátéd rá Hsában az oltár előtt kaszabolta halálra 1170. december 29-én. Magyarországi tisztelete szinte azonnal megjelent és a Szent Tamás-hegyen a mait megelőző kápolna épült vértanúsága emlékére szentelve. Mindkét hős főpap kortársai, beleértve királyaikat is belátták érsekeik történelmi, emberi nagyságát. Becket Tamást a keresztényi erények hősi fokon való gyakorlása, vértanúsága okán halálát követően három évre szentté avatták. Bánffy Lukács érsekünk szentté avatása is megkezdődött, de az eljárás elhalt. A már anglikán brit hatalom Becket Szent Tamás hamvain három évszázad múltán is bosszút állt; azt kiásva elégette, szétszóratta. És ki tudja Bánffy Lukács porladó csontjait vajon történelmünk melyik vihara emésztette el? Lékai bíboros negyed évszázada újította meg a katolikus egyházunkat hősiesen védő püspökök emlékének tiszteletét. Más nagy elődök közvetlen példája is erre kötelezte őt, hogy csak közelieket említsek, Mindszenty József hercegprímás és az orosz gépfegyver áldozata, Apor Vilmos Vértanú győri püspök sírjára gondoljunk. kereszténydemokrácia egyik jellemzője, ennek a dilemmának a keresztény értékrenden alapuló feloldása, illetve ezen igazság alapján való működés, hiszen - mint a szónok aláhúzta - „Az igazságot nem diktálni, hanem hirdetni kell". A konferencia zárásaként Meggyes Tamás lépett a meghívott vendégek és a közönség elé a Mindszenty csarnokban. Esztergom polgármestere ünnepélyesen bejelentette, hogy Esztergom arra készül, hogy szobrot állít Becket Tamásnak és kor- társ-barátjának, Bánffy Lukácsnak. Az alkotásokat a Szent Tamás-hegyen a stációk és a Szent István-lépcső közé tervezik, az elképzelésre Esztergom pályázatot ír ki, melyre angol és magyar szobrászokat szeretne meghívni, Meggyes Tamás köszönetét fejezte ki a szoborpark ötletéért Kolumbán György képviselőnek, illetve Kiss-Rígó László püspöknek a Becket Szent Tamás emléknap megrendezéséért. A konferencia zárszavát, mint több éve hagyományosán, Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek mondta, aki egy helyen II. János Pál pápát idézte:„A jelenlegi helyzetben különösen fontossá vált az igazságosság kérdése, mivel a személyi méltóság és jogok értékét, a szándéknyilatkozatokon túl komolyan fenyegetik azok az elterjedt irányzatok, amelyek az igazságosságot kizárólag a hasznosság és a birtoklás szempontjaira vezetik vissza. Ilyen szempontok alapján az igazságosságot is egyfajta leszűkített szemlélet szerint értelmezik, míg a fogalom a keresztény antropológiában egyre teljesebb és hitelesebb értelmet nyer. Az igazságosság ugyanis eredendően nem valamiféle emberi megállapodás kérdése, mert, hogy mi igazságos, azt nem a törvény határozza meg, hanem az ember legmélyebb lénye." hidlap.net hídlap 13
